Budapest Régiségei 23. (1973)

ANYAGKÖZLÉSEK - Irásné Melis Katalin: A budavári Dísz tér 8. sz. telken feltárt kút leletei 195-210

18. kép. XIV. századi fatál töredéke Holzschüsselfragment, 14. Jh. 21. kép. XIV. századi fatál töredéke Holzschüsselfragment, 14. Jh. a készítés technikájában mind megegyeznek, díszí­tésük is minden esetben bekarcolt vonalakból áll. 42 A budai tálak feltételezéseink szerint a XIV. sz­ban készültek, de ez nem zárja ki azt az ábrázolások­kal is alátámasztható tényt, hogy évszázadokon át voltak hasonló darabok. Úgy véljük, hogy terítés­nél, tálalásra használták ezeket, majd a módosabb családok asztalára helyettük fokozatosan fémtálak kerültek 43 . 19. kép. XIV. századi fatál Holzschüssel, 14. Jh. 20. kép. XIV. századi fatál Holzschüssel, 14. Jh. BORLELETEK A régészeti úton előkerült bőrleletanyag vizsgálatának elsődleges feltétele a bőrdarabok hosszú ideig tartó konzerválásának elvégzése volt. 44 Az ezt követő szétválogatás után kiderült, hogy rendkívül változatos formájú és kikészítésű darabokkal rendelkezünk. Először néhány lábbeli talpának csaknem teljes egészében fennmaradt valamelyik rétegét gyűjtöttük össze. Azután egyéb cipőrészleteket kerestünk, a talpak mellé a cipőkészítés varrástípusainak alapján felsőrészdarabokat is kiválogattunk. Eddig felsőrészt és talpat még nem sikerült csatlakoztatnunk. Sok esetben a felsőbőrhöz tartozó bélésdarabokat is megtaláltuk, a varrások öltésnyomai ezeknél egybeestek. A bőrdarabokat szabásminta és a rajtuk található öltések szerint csoportosítottuk. Három alapöltés­forma jelöli egyrészt a készítés technikáját, másrészt a bőrdarabok szabásmintabeli helyét. Legkönnyebben a talplevarró öltéseket ismertük fel, a talpak és talpbélések szélein, és a felsőrészekként meghatározott darabok egyik oldalán. Az összevarró öltésekkel az egyes felsőrész darabokat állították össze, a szegély­varrások apró, sűrű öltésnyomai a bélések bevarrását szolgálták. 204

Next

/
Oldalképek
Tartalom