Budapest Régiségei 23. (1973)

TANULMÁNYOK - Kőszegi Frigyes: Adatok Zugló őskori településtörténetéhez : későbronzkori település a Budapest XIV. ker. Vízakna utcában 9-37

Az alábbi néhány lelet az 1/1—2. felületrészből, a 20—60 cm-es szintből származik: 167. Apró, jellegtelen cseréptöredékek. Lt. sz.: 67.54.183. 168. Állatcsont. Lt. sz.: 67.54.184. Az 1/3—4. felületrészből előkerült néhány lelet (40—60 cm): 169. Vékony falú, egyenesen levágott szájperem töredék. Barnaszínű. A töredék mérete: 3,5

X 1,5 cm. Lt. sz.: 67.54.185. 170. Jól átégett edény töredéke. Nagyobb méretű átlyukasztás nyomával. Világosbarna színű. A töredék mérete: 5,5X4 cm. Lt. sz.: 67.54.193. 171. Edény töredéke, bevágásokkal tagolt borda díszítéssel. Világosbarna színű. A töredék mérete: 2x2cm. Lt. sz.: 67.54.187. 172. Vékonyfalú edény kicsiny oldaltöredéke, közepén benyomott fogóbütyökkel. Szürkésbarna színű, a töredék mérete: 3x2,5 cm. Lt. sz.: 67.54.186. 173. Különféle edénytöredékek. Lt. sz. : 67.54.188—191. 174. Állatcsont. Lt. sz.: 67.54.192. A TELEPÜLÉS KÖRNYÉKÉNEK GEOMORFOLÓGIAI KÉPE A Vízakna utcai lelőhelyen település maradványai kerültek elő, amely leletek jelentős mértékben tágítják a Pesti-síkság, közelebbről Zugló őstörténetére vonatkozó ismereteinket. Mielőtt azonban érdemében foglalkoznánk a területre vonatkozó őskori adatokkal, feltétlenül szót kell ejtenünk azokról az előfeltételekről is, amelyek alapvető mértékben meghatározták e terület Őskori betelepültségének kibontakozását. Vegyük szemügyre a környék föld- és vízrajzi képét, mint az emberi fejlődés egyik alapvető tényezőjét, akár a jelenkort, akár a történeti időket illetően. Fővárosunkat a szó legtágabb értelmében ketté választja a Duna, amely már a két partvidéknek az egymástól való különbözőségéből is azonnal szembetűnik. A jobb part változatos hegyvidéke után merőben szokatlan a Pesti-síkság — lehet mondani — teljes egyhangúsága, amelyet alig-alig szakít meg egy-két alacsonyabb dombvonulat. A síkságot északkelet és kelet felől a Gödöllői dombvidék nyugati pereme határolja, míg nyugatról a Duna képez természetes határvonalat. A területnek dél felől tulajdonképpen nincs záró vonala, miután a síkság szerves tartozéka a mélyen lenyúló Duna völgyének, míg észak felé, kisebb megtöréssel, a Sződ környéki teraszsíkban folytatódik. Bár jelentős szintkülönbségek a pesti oldalon nem észlelhetők, mégis megjegyzést érdemel az a jelenség, hogy a síkság kelet felé állandóan magasodik. Azonban a 200 m-t meghaladó szintkülönbségre már nincs példa területünkön. A föld felszínét itt a földtörténet különböző szakaszaiban a Duna folyása alakította ki, amelyet a Pesti-síkságon szinte mindenütt fellelhető Duna-kavics rétegek igazolnak. Ezt az igen régi folyóvízi üledéket az utólagos kéregmozgások helyenként a Duna mai szintje feletti 150 m magasságba is felemelték. Az állandó talajmozgások, a Duna-meder különböző szintjei, valamint az éghajlat-ingadozások különböző terasz-szintekre tagolták a pleisztocénban a Pesti-síkságot. Ezek közül minket elsősorban az újpleisztocénban képződött Il/b szint érdekel, amely a Duna feletti 16—20 m-es viszonylagos magasságú területet jelenti. Ezen helyezkedik el Rákospalota, Kispest, Pesterzsébet, Soroksár mellett Zugló is. A Pesti-síkság mai képének kialakításában a Dunán kívül jelentős szerepe volt a szélnek, már a pleisztocénban, de különösen a földtörténet jelenkorának elején, az óholocénban. A szél munkájának köszönhető a területünket borító futóhomok szétterjedése. A meder szélére lerakódott homokból buckákat hozott létre a folyó árterében, s a buckák felszínébe ún. szélbarázdákat vágott. A város terjeszkedése sajnos e buckák jelentős többségét eltüntette; a homokot szétterítették, s ezzel elpusztítottak számos régészeti lelőhelyet is. Csupán itt-ott, elsősorban a legkülső kerületekben figyelhetők ma már meg ilyen homokdombok vagy ezek maradványai. Alakították a pesti oldal felszínét a Duna mellékvizei is ; a patakok, mindenekelőtt a Szilas-, a Mogyoródi és a minket leginkább érdeklő Rákos-patak. Mindhárom víznek a sajátossága, hogy szinte szembe folyva, északnyugati irányba ömlenek a Dunába. E patakok különböző oldalágaikkal terjesen felárkolták a síkságot, s hozzájárultak a medrek körzetének, az árterületeknek elmocsarasodásához. A már említett teraszos tagolódás mellett a Pesti-síkság további tájegységekre is felosztható. Zugló 18