Budapest Régiségei 23. (1973)

ANYAGKÖZLÉSEK - Wellner István: Az aquincumi katonaváros nyugat-keleti irányú vízvezetékrendszere 179-185

2. kép. A Vörösvári úti Lageplan der auf Pfeilern ruhen fektetett agyagcsövek, vagy nagyobb keresztmetszetű, falazott vezeték mellett szól, legalábbis a lakott területen belül. Azon kívül esetleg nyitott vályúban is folyhatott a víz. Sajnos a kérdéses területen ilyen agyagcső még töredékesen sem került elő, viszont az egyik pillér mellett egy 40X60X45 cm-es, szabályosan megmunkált kőtömböt találtunk, mely két, középen derékszögben, de legömbölyített sarkokkal megtört lyukkal volt átfúrva (3. kép). Vitruvius szerint

6 a vizet lehetőleg egyenes vonalban kell vezetni és ahol mégis megtörik, vagy elágazik, vörös kőből (saxo rubro) átlyukasztott kőkarmantyúkat kell beiktatni. A Vörösvári úton előkerült kő ugyan szürkés színű, de kétségtelenül ezt a célt szolgálta. A lyukak átmérője 18 cm és belül terrazzós habarcsnyomok látszanak; tehát az Aquincumban általánosan használt és különböző helyeken előkerült vízvezetéki cserépcsövek ezekbe éppen beleillenek.

7 A Vörösvári út 93. szám előtt, a Körte utca sarkánál — és később egy bekötő csatorna ásásánál, a Vörösvári út túlsó oldalán, az Emese utca sarkánál — egy újabb aquaeductus került napfényre (4. kép). Ikercsöves szerkezetű, és kétségtelenül azonos azzal a fentebb említett vízvezetékkel, melyet már régebben a Szőlőkert utcában és a Vörösvári út 44. számú ház pincéjében találtak meg. Nyilván ennek a vízvezetéknek folytatása került elő 1950-ben a Korvin Ottó utca és Kiscelli utca sarkánál,

8 de az előkerült rövid szakaszon lejtési irányát nem lehetett pontosan megfigyelni. A lelőkörülmények alapján viszont meglehetős biz180