Budapest Régiségei 23. (1973)
ANYAGKÖZLÉSEK - Sellye Ilona: Az aquincumi áttört díszítésű kard és tőrhüvelyborítások 129-146
28 Gonzenbach, 13. kép, 22. és 24. számú vindonissai daraboknál. 29 Gonzenbach, 12. kép 18. számú mainzi veretnél. 30 Nagy, Bp. Rég. XII. 176. old. 11. kép. — Sellye, II. XI. t. 10. sz. 82. old. Megemlítve a belgiumi lószerszám veretek is mint analógiák. 31 Patek E., A pannóniai fibulatípusok elterjedése és eredete. Diss. Pann. Ser. II. no. 19. 16. old. Részletes irodalmi tájékoztatással. 32 Wosinszky M., Tolna vm. az őskortól a honfoglalásig. II. köt. 1896. eXXXI. t. 550. old. — Patek, id. m. 16. old. 33 Többek között: Patek, id. m. 17. old. összefoglaló irodalmi ismertetéssel. 34 Nagy, Szécsény. 102. kép. 35 Garbsch, 32. táblán 1—2. sz. alatt, 33. tábla 1—3. sz. 36. t. 1—3. sz. 37. t. 2—3. sz. 36 Garbsch, a B 2 —B 5 típusokhoz tartozó csatok nagyon jó analógiákat jelentenek, noricumi lelhelyekről. 37 Gonzenbach, 8. kép 4. sz.: Vindonissából; 8. kép 5. sz.: Magdalensbergből (Arch. Inst. Univ. Wien.) 8. kép 7. sz.: Mainz, a Rajnából került elő. (Röm. Germ. Zentralmuseumban.) 38 Nagy, Szécsény, 219. old. a korhatározásról. — Garbsch, id. m. 83—91. old. értékelésük. Korhatározás: 91. old. 39 F. Láng, Das Dolichenum von Brigetio. Laureae Aquincenses II. Diss. Pann. Ser. II. No. 11. 1941. XXX. t. 3. sz. képen közölve. — Mindhárom áttört csat képe (igen rossz felvételről) : Láng N., Brigetioi Dolichenum. Klebelsberg Emlékkönyv. Budapest, 1925. 6. kép. 104 old. rövid értékelése. 40 Zalotay E., Baja népe az őskortól a középkorig. Baja, 1957. 57. old. 2—3. képen közölve az áttört lemezek — külön szöveg nélkül. — Vezető a Bajai Türr István Múzeum állandó kiállításához. (A Bajai Türr István Múzeum kiadványai. 8—9.) Baja, 1963. 3. képen az egyik csat fotója; 9. old.: Pannónia és a Barbaricum közötti kereskedelmi kapcsolatok említése. 41 Nagy L., Pelta díszítés a pannóniai kőemlékeken. Arch. Ért. XLII. 1928. 94. oldalon közli képét, külön szöveg nélkül. — Párducz M., A Nagy Magyar Alföld római kori leletei. Dolgozatok. VII. 1931 (Szeged, 1932.) 43. old. 136. sz. alatt említi, katalógusszerűen. 42 Gonzenbach, Vindonissából 13. kép 23. sz., ez megfelel a mi II. t. 5. sz. reprodukciónknak. A Mainznál, a Rajnából előkerült kard képe: 14. kép 20. sz. alatt; ez megfelel a mi II. t. 7. sz. reprodukciónknak. 43 Párducz, id. m. XXVIII. t. 1. sz. — Sellye, II. XIX- t. 4. sz. 74. old. további analógiák említésével. 44 D. Tudor, Apulum. V. 1964. fig. 7. 5—6 sz. (Inv. III. 234 és 240.) Az 1897—98-as ásatásokból ugyaninnen téglány alakú veretek kerültek elő, hasonló áttört mustrával díszítve. 246 old. . 45 A dáciai áttört anyagot már régebben összegyűjtöttem. Ha módomban lesz, szándékom azok kidolgozása és összevetése a pannóniai anyaggal. 46 Néhány eddig közölt analógia: Sellye L: XXXV. t. 1, 4; XXXVII. t. §; XXXVIII. t. 2a—b. — Sellye II.: XI. t. 5. (hasonlóan finom művű áttöréssel készült); XII. t. 7; XIII. t. 4; XVII. t. 1—3, (ahol az 1. és 2. számoknál az Aquincumból ismertetett karikasor mustra is megtalálható); XXI. t. 2—3, 11—12; XXII. t. 3. sz. 47 Musée National Stara Zagora. Sofia, 1965. 31—32. szám alatt a kardveret, a 27. szám alatt a gemma látható. 48 Nagy, Bp. Rég. XII. 168. old. 49 Gonzenbach, 31. és 33. old. 50 Thomas, ... Legionsdolch... 42. old. — Thomas,. Helme. Schilde. Dolche. 52. old. 51 Nagy, Szécsény. korhatározás 219. old. — Garbsch, id. m. korhatározás: 91. old. 52 Patek, id. m. 11. és 16—17. oldalakon. — Sellye, Recueil, 524. old. összevetve a kőemlékek ábrázolásaival. Részletes irodalommal. 53 Patek, id. m. 17. old. 54 Nagy, Bp. Rég. XII. 177. old. 55 Nagy, Bp. Tört. II. 465. old. 56 A nagyszámú publikálatlan lelet feldolgozása külön munkában történhet. Igen sok közülük a fehérfém bevonatú példány, ezek a koraiak közé tartoznak. Egy ilyen típusú pelta képét közlik a Strena Buliciana kiadvány (1924) 118. oldalán, kísérő szöveg nélkül. 57 Például Zugmantelből több példány került elő. (Saalb. Jahrb. II. 1913. XXI. t. 1. sz. 58. old.; VII. t. 20. 67. 1. és 6. sz. ; ORL (8) Zugmantel. XL 1.1. sz. ; Saalb. Jahrb. VIL 1930. X. t. 22. sz. 46 old. Még mainzi analógiát is említenek. — Kapesburg castellumból: ORL 12. VII. t. 19. sz.; — Weissenburgból : ORL 72. VIII. t. 2. 34 old. 24. sz. — Feldberg castellumából : Saalb. Jahrb. VIL 1930. XXIV. t. 7. sz. 58 ORL. 71a. (Theilenhofen) IV. t. 27. sz. 13. old. 16. sz. 59 Néhány analógia: Sellye, I. XXXVII. t.; Sellye II. XIV. t. 7. XV. t., XVI. t. 5—6, XVII. t., XX. t., XXI. t. 10—12. számok. 60 Például Rückingen limescastellumából előkerült tőrborításnál a pelta alakú alsó rész aljánál még külön kis nyúlvány is csatlakozik, a felerősítés biztonságosabbá tételére. Lindenschmit közli a Röm. Germ. Central Museum anyagából 1889-ben. XX. t. 8. sz. alatt, és ORL 22 (Rükkingen) II. t. 2. sz. 15. old. 1. sz. Az alsó kiszélesedő rész általában dupla, kettős kidolgozású, mint azt a III. t. 1. számnál is megfigyelhetjük, ide helyezték a tőrt. 61 A számtalan publikálatlan, általam ismert példányból csupán néhány már közöltet említek: Barkóczi L., Két lósír Brigetióból. Arch. Ért. 1946—1948. 176—182. old. XXVI—XXXIII. táblákon. — Sellye, I. XXX. t. 3. sz. — Sellye, II. XXII. t. 1—3. Ez utóbbiak szügyelők. Sellye, Recueil, Pl. CLXXXIX 2, CXC. 2, CXCII. 1—2. 62 Többek között: ORL 12 (Kapersburg) VIL t. 7. sz. 26. old. 5. sz. ez hasonló a III. t. 2. számon bemutatott pannóniai példányhoz. — Zugmantelből két darab került elő (ORL 8. XI. t. 6. és 9. sz.) hasonló kiképzéssel. — További analógiák: Lindenschmit, Altertümer unsere Heidnischen Vorzeit. I. köt. X. Korhatározása: II—III. század. Előfordul azonban, hogy csak egy kis áttört megmunkálású pelta alakú gombot is tőrhüvely borítás részének tartanak: H. Günther-Simon, Saalb. Jahrb. 1968. XXV. t. 10. kép 15. sz. 31 old. Leihelye Butzbach-Degerfeld (Kr. Hessen) Analógiákat is említenek ; korát a II. század végére és a III. század elejére határozzák meg. 63 ORL 66c. (Faimingen) VIII. t. 27. sz. 41. old. 1. sz. További analógiákkal. Azonos formájú, majdnem ép példány került elő Zugmantelből (ORL 8.) XI. t. 10. sz. alatt közlik. Saalburgból két olyan töredék került elő, melyeknél csak a hosszúkás nyúlvány maradt meg: 142
