Budapest Régiségei 23. (1973)
TANULMÁNYOK - Bertalan Vilmosné: Adatok Óbuda középkori helyrajzához 99-112
15. kép. Buda ostroma 1602-ben Rézkarc Die Belagerung von Buda im Jahre 1602. Kupferstich úton a Mária-kápolnánál van. Póczy Klára a Majláth utca és Flórián tér sarkánál vízgyűjtő' medencét közöl, feltételezve, hogy az az aqueductus vízelosztója volt 37 . A határjárásban említett királyi vár körüli allodiumnak, a kolonusok házaival, illetve kertjeivel a Kerék utca keleti oldaláig számolhatunk. Ezen a területen a késő római út mellett középkori — később betöltött — falmaradványok kerültek elő. A Gyűrű utca és Föld utca Flórián tér felől eső területén középkori leletek és pincemaradványok igazolják a terület középkori beépítettségét 38 . A K—Ny-i irányú károt—mely a határjárás egyik sarokpontja és •— melyet egy ÉNy— DK-i út, a Fehéregyháza 39 felé vezető „Via Magna" átvág, azonosítjuk a Pacsirta és Szőlő utca közötti területen legutóbbi kutatások során előkerült árok- és útrészlettel 40 . A határjárás biztos pontja a királyi (királynői) vár, melynek helyét minden kétséget kizárólag a Kálvin utcai romokban kell keresnünk 41 . A határjárás régészetileg utolsónak meghatározott pontja a Margitsziget északi végén a romos érseki vár 42 . Tehát az 1355-ben meghúzott határ a Szentendrei útról déli irányba húzódva a Miklós utca és a Kerék utca közötti területen a királynői kolonusok házai és kertjei között eléri az árkot, melynél keleti irányba fordulva a királynői vár előtt elhalad és egy úton — melyet a Serfőző és Kulcsár utcában megtalált úttal azonosíthatunk 43 — elérkezett a Duna-partra. Innen a Margitszigetre átjutva befejeződik a határjárás (14. kép). Az eddig ismertetett régészeti adatok összevetése az Óbudát ábrázoló metszetekkel a középkori város kiterjedésére, topográfiai rekonstrukciójára igen tanulságos. így a Budát és Pestet az 1602. évi ostrom alkalmával bemutató metszete. Az 1602-es képen 44 (15. kép) a rajzoló térképszerűen ábrázolja Óbudát, Pestet és Budát a hadállásokkal. Az ostromló sereg sáncokkal körülvett táborának déli része az óbudai katonai amphiteatrumon halad keresztül. A tábort keleti oldalról a Duna vonala zárja le, míg nyugati része a hegygerinc nyugati lejtőinél záródik. Északi oldalát a Hármashatár-hegytől és az elkotort Fürdő szigettől megadott irány határozza meg. A táboron belül, ahol csapatok nem helyezkednek el, Óbuda beépített része láthatój megközelítőleg a mai Kő és Perc utca közötti terület, ami megfelel a régészeti adatok alapján kirajzolódó képnek is. 109
