Budapest Régiségei 23. (1973)

TANULMÁNYOK - Bertalan Vilmosné: Adatok Óbuda középkori helyrajzához 99-112

12. kép. Lajos utca 168. körül feltárt épület és útmaradványok Im Bereich der Lajos-Gasse Nr. 168 erschlossenes Gebäude und Straßenreste a klarissza kolostor közelében kőből árucsarnokot építtetett 29 .1394-es ok­levél 30 eladásra kerülő házat így ha­tároz meg : „... prope claustrum sanctinomialium iuxta appatecam existentis a parte aquilonali adiacen­tem..." Egy 1475-ben kelt oklevél pedig a kolostor közelében fekvő házsort említ: „in ordine sessionum seu domorum nostrarum apoteca­lium." 31 Az apotékának nevezett ,,.'•... pro statu et mansione apoteca­riorum" céljára az épület rendelteté­sére vonatkozólag a kereskedőcsar­nok 32 értelmezést fogadtuk el. A Do­mus apotecariorum meghatározásá­nál piactérre is utalnak. A királynői városrészben levő piactérről beszél az 1472-es oklevél 33 is, melyben Szi­lágyi Erzsébet meghagyja a városi hatóságoknak, hogy az óbudai pia­con az apácák lerombolt székét he­lyezzék vissza, s a mészárosokat hív­ják fel, hogy az apácák jövedelmét fizessék meg. Jelentős középkori objektum maradványai kerültek elő a Lajos u. 160. és 163. udvarán (10. kép), sőt részletei az úttest alatt is folytatódnak. A palotaszerű épület udvarán a késő középkorban csorgókút állhatott, melynek vízvezetékrendszeréből egy szakaszt a Lajos u. 165. sz. alatt tártunk fel 34 . A legkorábbi középkori falak római falakra támaszkodnak. Késő középkori utcára és házsorra engednek következtetni a Lajos u. 165. és 168. sz. épületek közötti telkeken talált maradványok. Az itt feltárt középkori falrészletek a mai utcavonalra — mely ezen a szaka­szon késő középkori utca helyén húzódik — merőlegesek, illetve azzal párhuzamosak 35 . Az úttest területén feltárt középkori utca építésével vágják át azt a nagyméretű, feltehetőleg késő római épület falát, melyet dr. Szilágyi János a Lajos u. 166. és 179. sz. telkeken tárt fel (12. kép). Ettől a késő középkori utcarend­szertől eltérő középkori beépítést találtunk a mai Lajos u. 165. területén. Ezen a területen XI— XII. sz-i hullámvonalas kerámia is került elő (13. kép). Óbuda területén több helyen találtunk még középkori épület- és útnyomokat, melyeket azonban össze­függő épületté vagy épületcsoporttá még nem lehet kiegészíteni. A maradványok és ezek a szórványle­letek azonban a kutatás további helyét jelölik meg és felhívják a figyelmet a nagyobbarányú feltárás szükségességére. A város középkori topográfiájára vonatkozó egyik legfontosabb forrásunk Nagy Lajos 1355-ös oklevele 36 . Az oklevélben foglalt határjárás utolsó része keresztül haladva Óbudán kettéosztja a vá­rost. „... abinde versus meridem per murum diru­tum cuius lapides usque ad finalem lapidem sunt pro­metis signati et abinde per quandam metam terram ad murum curie fratrum minorum cuius porta res­picit versus ecclesiam Albam Beata Virginis, et ab ,„,,,„ ™„ , ,. , , . , . . „ , 13. kep. XI— XII. századi edénytöredékek Óbudáról hinc transeundo vicum circa allogmm seu domum Gefäßfragmente aus Óbuda, IL— 12. Jh. 107

Next

/
Oldalképek
Tartalom