Budapest Régiségei 22. (1971)

TANULMÁNYOK - Nagy Tibor: Kőfaragás és szobrászat Aquincumban 103-160

102 Schober, A.,' i. m. 213. 1. — Kádár Z.,i. m. 6—, — Vermaseren, The Legende of Attis. (1966) Aquincumi példa: Kuzsinszky, Va., Aquincum (1934) 151.1., 250. sz. 103 L. ezekre Nagy T., Bud. Rég. XV (1950), 371— (ko­rábbi irodalommal) és Budapest az őskortól a honfoglalásig. Budapest, 1960. 15. kép. 104 Bud. Rég. XII (1937), 98—, 27., 28. szám. los Germania Romana IV. 2 10. t., 3. kép. Espérendieu, Compl. 483. sz. stb. 106 Említi őket Nagy L., Bud. Tört. I (1942) 609. 107 Kiadatlan, az Aquincumi Múzeumban. Vö. Bud. Rég. XVI (1955), 415, 3. j. 108 Kuzsinszky, V., Aquincum (1934) 64—, 291. sz. — Nagy L., Bud. Tört. I (1942) 610. 109 Kuzsinszky, V., i. m. 190. 1., 456. sz. — Nagy L., i. m. 612—. 110 Hampel J., Bud. Rég. III (1891) 64. 111 King, G., Am Journ. Arch. 36 (1933), 64—. Az aquincumi lelőhelyűek közé sorolja: Erdélyi G., Intercisa I. 210/239. j. 112 Praschniker, C, Laur. Aqu. I (1938), 243—. 113 Nagy L., Bud. Tört. I (1942) 608, és XGVI. t., 1—2. képek [CIL III 3432]. 114 E volutás lezárásra jellemző a belső vonalkeretelés, amelyet megtalálunk a nádorkerti oltáron, a Léda-, valamint az Oidipus-domborművön. 115 E vitatott kérdés régebbi irodalmát 1. pl. Erdélyi G., Intercisa I. 167/188. j. U.ő végezte el e díszítőelem formai osztályozását : A pannóniai síremlékek ornamentikája. Eger, 1929. 116 Diez, E., Ö. Jh. 37 (1948), 151—. 117 Röviden említi Kuzsinszky, V., Aquincum (1934) 164. l.,428.sz. 118 Hekler, A., OMRTÉ II (1923—26), 83 gondolt ezekre. U9 Klemenc, J., Studi Aquileiesi (1963), 131—, Arh. Vjestnik 8 (1957), 26— és Atti del VII. Congr. Internaz. di Arch. Class. III. Roma 1961, 153—. 120 Nagy L., Bud. Tört. I. (1942) 601. Nem tartja szar­kofágnak Erdélyi G., Intercisa I. 210/239. j. 121 Ziehen, E., Arch. Ért. 9 (1889), 156—, aki uo. a többi mitologikus domborművet is megtárgyalta. Vö. Nagy L„ i.m. 602. 122 Kuzsinszky, V., Aquincum (1934) 184—, 60, sz.— Nagy L., Bud. Tört. I (1942). 481. 123 Vö. Patzig, E., Byzantion IV (1927), 277. 124 A levélfüzérek faragása és az alkalmazott rozetta­típus a polgárváros Antoninus-kori koszorús-köveivel vethető össze. 125 A kérdéshez 1. Lozar, R., Studien zu den röm. Sarko­phagen von Noricum und Pannonién. Wien, 1927, 92—. — Gütschow, R. M. 46 (1931), 92—. — Pietrogrande, À. L., Bull. Com. 63 (1935) 17—. — Rodenwaldt, G., AÁ (1938), 397—. Az aquincumi szarkofágok feldolgozását a CSIR keretében készítjük elő. 126 Kuzsinszky, V., Aquincum (1934) 190. 1., 456. sz. Nagy L. Bud. Tört. I. (1942) 612. A kliné-szarkofágokra alapvető: Rodenwaldt, G., J. d. I. 45 (1930), 116—.Vö.: Ward Perkins, J. JB., Archeology (1958), 98—. 127 A sírkövek csoportjában az ürömi sírtáblán [Láng M., OMRTÉ II (1923—1926), 71—] kívül még egy közöletlen óbudai töredéken (lelt. sz. 367) és egy kiadatlan sírkövön találjuk meg. Korán jelentkezik Carnuntumban a Prosostus­sztélén. (Betz, A. RLiÖ 16 (1937), 79—.) 128 A csoportra 1. Nagy L., Arch. Ért. 42 (1928), 68—. 129 Bud. Rég. V (1897), 153 I., 93. sz. [CIL III 13 374]. 130 Erről részletes indokolással szólunk az „Aquincumi szarkofágplasztika" címen megjelenő dolgozatban. 131 A kezdeményezést illetően jelentősebb a keletiek szerepe Brigetióban. Barkóczi L., Brigetio (1951), 42. 132 Erdélyi G., Intercisa I. 199—. 133 Barkóczi L„ Arch. Ért. 1944—45, 178.— Ballá A., Arch. Ért. 89 (1962), 179—. 134 Parragi Gy., Bud. Rég. XXI (1963), 311—, 22—23. • kép.' 138 Intercisa I. k., LI. t., 2, és K. 135. 136 CIL III 3529. 137 Legutóbb a Jablonkai úton Sz. Póczy K. ásott ki egy ilyen IV. sz.-i szarkofágot gazdag mellékletes mumifikált női vázzal [Arch. Ért. 92 (1964) 176—]. 138 Nagy L., Bud. Rég. XII (1937) 265. 139 Hampel J., Bud. Rég. III (1891) 49—, V. t., 1. kép és föntebb 28. kép. A beneficiarius-mellképes medaillont ugyancsak közli Schober, A., i. m. 351. sz. 140 Nagy T., Bud. Tört. I (1942), 439/24. j., és 406. Alföldy G., Acta Arch. Hung. XI (1959), 132—. 141 CIL HI 3522. Dessau, ILS 658. Hasonló korú Legitax oltárköve: CIL III 10453. 142 Hampel J., Arch. Ért. 29 (1909), 22—. 143 CIL III. 3431. Bud. Rég. XII. (1937) 93 - ,111. 144 Erdélyi G., Intercisa I. 227—. 146 Nagy T., Acta Arch. Hung. XVII (1965), 289. 146 Rómer-Desjardins, 59. sz. [CIL III 3427]. 147 Kuzsinszky B„ MKÉ II (1908), 90. 148 Bud. T. I (1942) IX. t., 1. kép [CIL III 3485]. 149 Rómer-Desjardins, 48. sz. Bud. Tört. I (1942), LXH. t., 1. kép [CIL III 10 292]. 150 Kuzsinszky B., Bud. Rég. XII (1937), 96—. 151 Előbbi j.-ben i. m. 111—. 152 Bud. Rég. V (1897) 123—. 153 Bud. Rég. I (1889) 78. [CIL III 10 461]. 154 Bud. Rég. V (1897) 137. 155 Nagy T., VIII e Congres Internat. d'Arch. Class. Pa­ris, 1963 (1965) 375—. 156 Bud. Rég. XIII (1943), 348.1., 16. kép. — Bud. Tört. I (1942), LV. t., 3. kép. 187 Oroszlán Z., Arch. Ért. 41 (1927) 109—, 39. kép. 158 L. pl. Bud. Tört. I (1942) LXIV. t., 2. kép. 159 Jó fényképüket hozza Szilágyi J., Aquincum (1956), LVI.t. 160 A kérdést részletesebben tárgyalom a Szépművészeti Múzeum Közleményei 26. füzetében (1965), 95—, megjelent Epona-dolgozatban. 161 Schober, A., i. m. 152. sz. (Sárisáp), 168. sz. (Csák­vár) [CIL III 15 153]. Legutóbb Fitz J., István kir. Múz. Közi. H—Ül (1963) XXIX. t. 162 Schober, A., i. m. 161. sz. [CIL III 10 544]. Az olva­sathoz: Mócsy A., Die Bevölkerung von Pannonién (1959) 186/48. sz. Az intercisai csoportra: Erdélyi G., Intercisa I. 163 Az előbbire 1. föntebb, 120. 1. Az utóbbira Sz. Póczy K., Bud. Rég. XIX (1959), 150—,7. kép. 164 Kuzsinszky B., Bud. Rég. XII (1937), 102—, 29. sz. 165 Bud. Rég. V (1897), 125—34. sz. Bud. Tört. I 155

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom