Budapest Régiségei 22. (1971)

TANULMÁNYOK - Nagy Tibor: Kőfaragás és szobrászat Aquincumban 103-160

77. kép. Nőiruhás sírszobor a Testvérhegyről Statue 78. kép. Victoria mészkőszobrának töredéke + funéraire d' une famme drapée, trouvée à Testvérhegy Fragment de la statue de Victoria, en pierre calcaire kaja az egykori Diana-fürdőből számontartott női ruhás szobor, mely a halikarnassosi Mausoleion Artemis típusát követi.

179 Kidolgozatlanságában is közvetlenebbül hat, mint a palotai Niké-Nemesis. A III. sz.-ban az új útkeresés érdekes példáját nyújtja a majdnem életnagyságú testvérhegyi női ruhás szobor (77. kép).

180 E sírszobor faragója a mélyebben árkolt felső köpeny szobrászati kezelésével szemben az alsó ruha redőzését szinte festői eszközökkel csupán bemélyített vonalakkal jelezte. Stílusban ugyanezt a kettősséget figyelhetjük meg a glóbuson álló Victoria-töredéken (78. kép).

181 Amint azt egy augsti dombormű példázza, a győzelem istennője kerek pajzsot tartott feje fölött. Az álló szobrok sorát az egyetlen jobb fenntartású aquincumi férfiruhás szoborral

182 zárhatjuk le (79. kép). Görög filozófus vagy szónok alakjában heroizált elhunytat ábrázolt. A szobor eredetileg nyitott sírkápolnában állhatott. Testvérpéldányát a grazi Johanneumban felállított donauwitzi sírkápolna anyagából ismerjük.

183 Az aquincumi szobor kéztartásában azonban a vatikáni gyűjteményekben őrzött ruhás szobor

184 körének hagyománya is érvényesült. Jobb kezével ui. a mell előtt széles ívben (sinus) átvetett tóga szegélyét fogja. Az aquincumi szobor ruharedőzésének kemény, merev vonalait valószínűleg festés egészítette ki, amit a jobb láb előtt ki nem faragott ruharész a bizonyosság fokára emel. A testvérhegyi szoborhoz hasonlóan, anélkül, hogy műhelybeli összefüggést láthatnánk a kettő között, 148