Budapest Régiségei 22. (1971)

ANYAGKÖZLÉSEK - Rózsa Miklós: Flórát ábrázoló boltcímer a budai Vízivárosból 373-380

JEGYZETEK 1 Budapesti Történeti Múzeum Újkori Osztálya Ht. 64.6. 2 Grand Larousse encyklopedique en dix volumes. Paris, 1960—1964. II. 569. 3 Forradalom előtt. Budapesti tollrajzok és életképek Petőfi korából. Szerk.: Waldapfel József. Bp. é. n. 31. — Garay ezt a tollrajzát hasonló szöveggel, de a nem magyar feliratú boltcímereket ostorozó hazafiasabb változatban is megírta. L. Honművész 1833. 460. (folyt. 466.) 4 Fischer Péter Pesten született. Troli Péter pesti cukrásznál szabadult fel 1818-ban. Budai és bécsi legényévek után 1823-ban megvette Troli üzletét. 1823. XI. 8-án iparjogot, 1825. I. 10-én polgárjogot kapott a pesti városi tanácstól. Üzlete a Szervita tér 444. sz. alatt volt. Ezenkívül a téren, majd a Színház (ma Vörösmarty) téren nyári fagylaltozó kioszkot is tartott fenn. Korának legjelentősebb pesti cukrásza, aki „.. .szakadatlanul oda irányzá minden törekvését, hogy egyrészről a Cukrászság azon alárendelt állásából és függőségéből, melynek bilincseiben az előtt állott, kiemeltessék, és a kifejlődésnek azon fokára juthasson, mely akár melly mesterségnek egyedül képes mind a helybéli, mind a vidéki, mind pedig a kereskedő Közönség előtt hitelt és bizodalmat szerezni — más részéről pedig, hogy ezen felvirágzó Sz(abad) K(irályi) város a kényelem és kellem tekintetében is gyarapodjék." Üzletéhez áruraktár, gyümölcsraktár, borospince, sütő- és főzőkonyha, műhely, irodahelyiség és pince tartozott. 1833-ban 13 legényt, 6 inast, 4 üzleti eladót és 4 háziszolgát foglalkoztatott. A nyersanyag egy részét Bécsből, Frankfurt a. Mainból és Triesztből szerezte be. Tekintélyes szerepet játszott a pesti és budai cukrászok közös ipari szervezetének léterhozására irányuló — bár eredményre nem vezető—munkában. 1843. X. 19-énhalt meg, Pest sz. kir. város levéltára a Fővárosi Levéltár őrizetében (a továbbiakban P. It.) Relationes archivinovi (Rel. a.n.) 2023.; P. lt. Tanácsülési jegyzőkönyv (Tjk.) 1825. I. 8. —130.; P. lt. Testamenta archivi növi (Test. a^n.) 3515.; P. lt. Tanácsi iratok II. 823/1858. 5 Lyka Károly: A magyar művészet 1800—1850. A táblabíró világ művészete. Bp. é. n. III. kiadás 448. 6 Der Spiegel 1837. 719. 7 Cserna Károly vízfestménye a Budapesti Történeti Múzeum Üjkori Osztályán. A képen ábrázolt boltcímer a Flóra festőjének egyik műve. 8 A XIX. sz. első felének művészetére: Lyka,i. m., Zolnai Béla: A magyar biedermeier. Bp. é. n. A magyarországi művészet története I — II. Bp. 1961 —62. szerk. : Dercsényi D.— Zádor A. 9 Lyka,i. m. 491—93. — Horváth Henrik: Zur aesthetik der altpester Firmentafeln. A Műgyűjtő 1931. 10 Ezzel kapcsolatban Lyka professzorhoz intézett levelemre érkezett válaszlevélben a professzor úr közölte, hogy a Flóra boltcímerrel nem foglalkozott, azt nem ismeri. 11 Lyka, i. m. 492. 12 *Bonn 1790. IX. 3. f Bécs 1854. II. 24. Thieme-Becker, Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler von der Antike bis zur Gegenwart. XXV. 373. 13 Schoen Arnold: Budapest székesfőváros kórházainak és emberbaráti intézményeinek kápolnái. TBM VII. Bp. 1939. 14 Vojdisek, Joseph : Adressbuch der königlichen freyen Stadt Pesth. Pesth 1822. 15 Genthon István, Nógrád megye műemlékei. Bp. 1954. 246,424,425,314. 16 A Nádor szálló részére a nádor arcképét (Der Spiegel 1835. 400.), Kölber kocsigyárosnak a Kölber házat és környékét (uo. 1836. 500.), Zöhl Kígyó utcai divatárusnak egy zarándokot ábrázoló boltcímert festett (uo. 1839. 596.). Ezeken kívül egy Magyar Királyt- és Magyar Ifjú-t (Kazinczy Ferenc: Pestre. Bp. 1929. 23.), továbbá egy boltcímerén Zrínyi Miklóst (Horváth i. m. 210), a Kígyó patika részére pedig a — fára körben felkúszó kígyót ábrázoló — már említett címerképet festette. 17 Der Spiegel 1839. 40. — 1845. 942—943. — Lyka i.m. 492. Horváth i. m. 210. 18 Honderű 1843. 315. 19 Hanny Herald Hansen: Die Kostümgeschichte aller Zeiten. München—Zürich, 1961. 220, 227—38. 20 Budapest-Krisztinavárosi Plébánia Liber Copulatorum 1832. 100.— Budapest-Alsóvízivárosi Plébánia Liber Defunctorum (a továbbiakban L. D.) III. 183. N° 17. 21 Felszabadítólevele Hazai J. cukrászipartörténeti gyűjteményében. 22 Buda sz. kir. város levéltára a Fővárosi Levéltárban, (a továbbiakban B. lt. illetve F. L.) Correspondentiae Magistracies 2032/1850. 23 Ma Fő utca 20. — V. ö. Budapest főváros Duna jobbparti részének s az új és régi házszámok mutatókönyve. Bp. 1882. A budai helyrajzi számok összehasonlító jegyzéke. 1—2. Bp. 1903. A budai helyrajzi számok összehasonlító jegyzéke. Bp. 1924. 24 B. lt. Közmunkaösszeírási jegyzőkönyvek 1852—1857. Budapest-Alsóvízivárosi Plébánia L.D. III. 183. Pester Lloyd Kalender mit einem Adressenbuch 1859—1868. »P.lt.Reï. a.n. 10.566. —

P.lt. Vegyes 1848/49.535.— P.lt. Tanácsi Iratok 7160/1850—52. 26 P. lt. Rel. a. n. 10.566. 27 Fő utca 146. sz. ma Fő utca 28. 28 Bp. Főváros Tanácsa Tervtára (továbbiakban: Tervtár) 80.143/1922.

— III. és 111.793/1907. III. sz. alatt jóváhagyott tervek. 29 F. L. Budapesti Cukrászok és Mézeskalácsosok Ipartestületének iratai 361/1931. 30 Felszabadítólevele Hazai J, gyűjteményében. 31 A Nemzeti Újság idézett cikke. 32 Tervtár 80.143/1922. — III. sz.a. jóváhagyott terv. 33 Egykorú fényképfelvétel özv. Hellmann Dezsőné tulajdonában. 34 1912. júl. 31-én kiállított bizonyítványa Hazai J. gyűjteményében. Budapest I. ker. Tanács Irattára 599/ 200/1952. sz. 35 Borsos László : Műemlékhelyreállítások a fővárosi közületi tatarozások keretében. Magyar Építőművészet 1955. 277—281. 36 B. lt. Tjk. 1831. X. 7. — 5750., — B. lt. Ordo Alphabeticus omnium Contribuentium Liberi Regiae Civitatis Budensis pro anno 1826.—

Alphabetisches Gewerbebuch über die unzünftigen Hantierungen. Pro Anno 1833. 379