Budapest Régiségei 22. (1971)

JELENTÉSEK - H. Gyürky Katalin: A budavári középkori domonkos kolostor területén végzett régészeti feltárás 429-435

nyítani. A legkorábbi, XIII. századi építkezést ő még csak egy kőfaragvány alapján (nyolcszögű oszlop és lábazata) hagyja helyben. A szentélyről azt állítja, hogy a XIV. század végén épült, végül a XV. század végi építkezés maradványának tekinti a torony felső emeleteit és a lettnert. Ismereteink a templomról 1942 után gyarapodtak, midőn a templomtól É-ra fekvő iskolaépület lebontása után napvilágra kerültek a hajó É-i falának maradványai, s azokról Gerő László tanulmányt írt.

14 A tanulmányhoz mellékelt, Lux Géza által rajzolt alaprajzot használjuk még ma is. 1958-ban Dr. Gerevich László és Holl Imre végeztek ásatást a kolostor területén, és néhány hitelesítő kutatóárkot ástak a templom szentélyében is. Ennek a kutatásnak eredményeit még nem tették közzé.

15 Az 1962. évben végzett kutatások részleteiben gazdagították eddigi ismereteinket a templomról. Megerősítést nyert az a feltételezés, mely szerint a torony csak a második szakaszban, az átépítéssel kapcsolatban épült fel. Ekkor boltozták be a templom hajóját. A boltozattartó pillérek egy részét a hajó megtartott korábbi falába építették be.

16 A torony és a hajó közötti összeköttetést széles nyílás biztosította. Az alaprajzi rekonstrukció még ásatásunk után sem vált lehetővé. Különösen a hajó Ny-i felében találunk olyan maradványokat, amelyek nyomán arra gondolhatunk, hogy az első építési korszakban a templom Ny-i végén karzat vagy előcsarnok helyezkedett el. E maradványok részletesebb vizsgálata és a templomhajó teljes feltárása csak a folyamatban levő bontási munkálatok befejezése után végezhető el. 1965-ben a kolostor területén — az Ibolya utca és a Halászbástya közötti sétányon — végeztünk feltárást. Az egyhónapos ásatás során a következő eredményt értük el: A Julianus szobortól É-ra, a kiugró bástyaterasz területén, tehát az egykori templom szentélyétől É-ra, de nem közvetlenül mellette, a kolostor K-i épületszárnyát metszettük át egy kutatóárokkal. Előkerült egy kb. 10X6,50 m-es belméretű, terrazzopadlóval borított helyiség, melynek DK-i sarkában két sziklából kivájt és — feltehetően az első periódusban épült, majd később elbontott épület köveivel — körülfalazott, fedőlapjától megfosztott és feldúlt sírt találtunk. A helyiséget nem tártuk fel teljesen, de ismerjük az alapterületét meghatározó négy körítőfalát. Keleti homlokzati falában 2,20 m széles nyílást találtunk, mely a kiugró bástyanyelvre vezetett. A nyílás két oldalát egy-egy gótikus pillér szegélyezi. Az említett (K-i) homlokzati fal előtt ugyancsak sziklába vájt, illetve kifalazott sírgödör került elő. Ebben a török időkben a szentélyben működő konyha hulladékát találtuk. A feltöltési rétegek és a pénzleletek révén értékes adatokat nyertünk a kolostor pusztulásának történetére vonatkozóan is. A kolostorépület teljes feltárása a következő évek egyik legsürgetőbb feladata. JEGYZETEK 1 Az 1686 után épült pékműhellyel csak általánosságban kívánunk foglalkozni. Ennek feltárásáról készült pontos leírás, bő fényképes dokumentáció a Budapesti Történeti Múzeum Adattárában található. 2 Ugyanezt figyeltük meg a templom hajójának területén is. A Ny-i homlokzat a szikla peremén épülhetett, melyhez viszonyítva a belső tér szintje — különösen az első periódusban — igen mélyen van. 3 A torony helyreállításának befejezése után végzett tereprendezés alkalmával Budai Aurél tervező megtalálta a torony körbefutó lábazatát és a szintet a középkori szintig süllyesztette. 4 Ebben a jelentésben nem térek ki részletesen az ásatás során előkerült töredékes sírkövekre, abban a reményben, hogy az ásatás befejezéséig sok darab kiegészítő töredéke még előkerül és megkönnyíti a kövek megfejtését. 5 Az ásatás felmérését magam végeztem, a fényképfelvételeket Molnár János készítette. 6 Lux K. : A budavári Szent Miklós torony. A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönyének havi füzetei, II (1925) 4—6, 45—51. — Ebben írja a szerző, hogy a szentély felmérését, amelyet 1905-ben a Magyarország Műemlékeinek 1. kötetében közöltek, ő végezte el. 7 Dr. Szendrei J. : A budavári domonkos templom kiásatása. Arch. Ért. 22 (1902), 395. 8 Forster Gy. : A budavári Halászbástya és a domonkos szerzetesek templomának romjai. Magyarország műemlékei I (1905) 148. 9 Forster Gy. : i. m. 10 Lux K.: 1925-ben megjelent már idézett művében ír erről. 11 Csemegi J. : A Szent Miklósról elnevezett budavári dominikánus kolostortemplom. Történetírás, I (1937) 5—6, 493. 12 Gerő L. : Ujabb adatok a várbeli Szent Miklós templomhoz. Bud. Rég. XIII (1943) 297—318. 13 Csemegi J. : i. m. 14 Gerő L. : i. m. 15 Ásatási napló a Budapesti Történeti Múzeumban. 16 E jelentéssel egyidejűleg folytatott újkori épületbontás alkalmával kerültek elő az É-i, román kori hajófalba feltehetően másodlagosan épült boltozattartó pillérek. 17 Ez a jelentés 1965-ben készült. 434