Budapest Régiségei 22. (1971)
TANULMÁNYOK - Gáboriné Csánk Vera: Az érdi középső-paleolit telep 9-50
36 Escalon de Fonton, M.— de Lumley, H. : i.m. Gallia préhist. 15, 17. — Bordes, F. — Fitte, P.—Blanc, S,: Bull. Soc. Préhist. Fr. 1954.252—253. — Bordes, F.— Bourgon, M. : i. m. L'Anthropologie 55 (1951) 7—8. —Vértes L. : Tata. Eine mittelpaläolithische Travertin-Siedlung in Ungarn. Arch. Hung. 48 (1956) 177—178. — Az indexadatokat a második tizedes értéknél kerekítettük. 37 Vértes L.:i. m. 175,177. 38 A charentien gondolata egyébként nem először merül fel a magyarországi paleolitikumban, Vértes L. a Szelim-barlang E 4-rétegének anyagát ilyennek határozta meg, s korát a Würm I tundrái fázisába sorolta. [Vértes L.: Das Moustérien in Ungarn. Eiszeitalter u. Gegenwart, 10 (1959) 6. — Vértes L. : Acta Arch. Hung. 9 (1959) 11.] Úgy látjuk, hogy megállapítása helyes olyan értelemben, ahogyan Érd a charentienhez hasonló. 39 Bordes, F.—Bourgon, M.: i. m. 1951. 12. 40 Bordes, F.: i. m. Bull. Soc. Préhist. Fr. 1953. 460— 461. 41 Uo. 461. 42 Uo. 461. 43 Uo. 463—464. 44 La Quina ipara sajnos szétszórtan található Európa különböző gyűjteményeiben, így csak egy kisebb leletegység, mintegy 600 eszköz — mely véletlenül arányosan tartalmazza a típusokat — megfigyelései állnak rendelkezésünkre. 45 F. Bordes levélbeli közlése (1965. febr. 26.). 46 Az Inst. de la Paléonthologie Humaine gyűjteményében. A részletes adatokat itt céltalan volna közölni. Megemlítjük, hogy az abri Olha anyagában szintén szembetűnnek az érdiekhez hasonló eszköztípusok és la Chapelle aux Saints anyagát szintén kíséri bizonyos mennyiségű kvarcit-kavics eszköz, melyek azonosak a mieinkkel. 47 Az anyagot F. Bordes engedelmével a bordeaux-i egyetemi intézetben láthattam. 48 Niederlender, A.—Lacam, R.—Cadiregues—Bordes F. : Le gisement Moustérien du MasViel. (Lot) — L'Anthropologie 60 (1956) 209—235. Fig. 13/b. 49 De Lumley, H.: i. m. 1965. Vol. III. 833—853. (Kéziratban). 50 Isetti, G. —de Lumley; H.: L'industria litica délia caverna délie Fate. Rassegna di Arch, e storia dell Arte. Ns. XVI (1962) 4. — Hangsúlyoznunk kell, hogy a Grotte du Prince ipara technikailag levallois kivitelű. 51 A kérdést vö. Narr, K. J.: Kultur, Umwelt u. Leiblichkeit. 1963. 45. — Az ökológiai zóna beszűkülésére épített feltevés kulturális áthatásokra utal Nyugat- és Közép-Európa között. Ez előbbi nézetünkkel szemben a hagyományos migrációs gondolathoz hasonló, mégis paleoklimatológiai megfigyelésekre támaszkodó észrevételt jelent. 52 (Az indexadatokat H. de Lumley levélbeli tájékoztatása alapján, engedelmével közöljük. (1965. máj. 4.) 53 A fogazott eszközök többsége H. de Lumley szerint természetes eredetű, tehát a IV. csoport ugyanolyan alacsony és bizonytalan lehet, mint a mi iparunkban. 54 Leonardi, P.: i. m. 100 Jahre Neanderthaler. 1958. 231—252. — Leonardi, P.—Broglio, A. : Ricerche sul paleolitico emiliano. Prehistoria deH'Emilia e Romagna. 1962.1—15 — Graziosi, P. : La Grotta all'Onda. Archivo per l'Anthrop. e l'Etnol. 1942. 1—29. — Az anyagokat a padovai geológiai intézetben, a bolognai Museo Civico gyűjteményében, a ferrarai és a firenzei egyetemi intézetben vizsgáltuk meg. 55 A firenzei Museo e Instituto di Prehistoria gyűjteményében. A Barma Grande alsó rétegének egy része (L. Cardini gyűjtése) azonos a Grotta del Principe alsó rétegének anyagával. 56 Malez, M. : i. m, Quartär XXI (1959) 171—188. A krapinai és veternicai anyagot a zágrábi geológiai intézetben közvetlenül megvizsgáltuk. 57 A megfigyeléseket S. Brodar szíves engedelmével és a ljubjanai gyűjtemények anyagának vizsgálata alapján közöljük. 58 Abel, O.— Kyrie G. : i. m. 1931.— Mottl. M. : Eiszeitforschungen des Joanneums in Höhlen der Steiermark. Mitt. Mus. f. Bergb. u. Technik Landesmus. Graz, 1953. 18. — Mottl, M. : Mammalia pleistocenica I (1960) 127—136. — Az „alpi moustérien" kérdésére máshol szeretnék visszatérni. Egy másik lelőhely, a Cotencher-barlang anyagának statisztikai felvétele ismét olyan benyomást kelt, mintha egy „charentien" összetételű kultúra bizonyos klimatikus-zónaváltással került volna a hegyvidéki állomásra. 59 Vértes L.: Lm. 1964. Adataink szerint a tatai ipar eszközeinek csak 58,6%-a készült kavicsból (Geröll); további tipológiai megfigyelés, hogy az ipar erős tendenciát mutat a fogazottságra. Lehetségesnek tartjuk azonban, hogy ez nem elsősorban a kultúra sajátsága, hanem — mint a francia „moustérien denticulé" esetében is — a jobb minőségű nyersanyag, főleg radiolarit következménye. (V. ö.: 53. jegyzet). 60 Vértes L.:i. m. 1964. 177. 61 Uo. 62 A kézirat lezárásának ideje 1965. okt. 15.
