Budapest Régiségei 22. (1971)
ANYAGKÖZLÉSEK - Rózsa Miklós: Flórát ábrázoló boltcímer a budai Vízivárosból 373-380
RÓZSA MIKLÓS FLÓRÁT ÁBRÁZOLÓ BOLTCÍMER A BUDAI VÍZIVÁROSBÓL A Budapesti Történeti Múzeum 1964 nyarán megvásárolta a budai, volt Friedl cukrászda Flóra istennőt ábrázoló boltcímerét. 1 A nagyfokú írástudatlanság, amely a városokban is uralkodott, a középkortól kezdve annak a szokásnak meghonosodásához vezetett, hogy a kézművesek műhelyüket a ház homlokzatára, rendszerint a műhely bejárata fölé helyezett cégérrel, a mesterségnek gyakran művészi kivitelű jelvényével jelölték meg. A patikusok, kereskedők, fogadósok üzletüket ugyancsak megjelölték, mégpedig arra az elnevezésre utaló plasztikus vagy festett ábrázolással, a címerrel, amelyet üzletüknek, patikájuknak, fogadójuknakadtak. ••;;•''. •:••..' Amíg a kézművescégérek minden szakmában a kézművesség differenciálódásának megfelelően kialakult jellegzetes szerszámot vagy készítményt ábrázolnak, és így csak szakmánként térnek el egymástól, addig a patika-, fogadó- és üzletcímerek nem szakmánként, hanem üzletenként változnak. A cégéreket a boítbejárat fölött, a homlokzati falsíkból kinyúló rúdra akasztották. A festett boltcímerképeket rendszerint a bejárat mellé a falra, vagy a bolt kitárt ajtószárnyára függesztették. Az üzleteknek nem a tulajdonos neve, hanem a címer — XIX. század eleji elnevezés szerint: boltcímer — ábrázolata szerint való megjelölése úgyszólván Európa-szerte szokásos, a boltcímer elterjedése pedig a XIX. század első felében Pesten éppúgy, mint például Párizsban, a város egyik jellegzetessége 2 . Pesti vonatkozásban Gar ay írja egyik tollrajzában ; „Ha végig megyünk Pest utcáin, boltfeletti tarka személy hyeroglyphakat vizsgálva, épületes szemlélődést tarthatunk e csekélynek látszó tárgy felett is". A boltcímereket színezésük, „az alakok és jelképek, szóval a festvények" szerint is vizsgálja, s megállapítja, hogy gyakran „magyarságunk s nemzetiségünkre emlékeztető számos egyebeken kívül, nemzeti zászlóval, magyar koronával, magyar címerrel, nemzeti szalaggal, mágnással, gárdistával, magyarral, s szép magyarnővel találkozunk: de több jeles magyar királyaink s híres férfiainkkal is ú. m. Attila, Buda, Árpád, Sz. István, Sz. László, Mátyás király, Zrínyi, stb. egész életnagyságú képeikkel, melyek között több igen szép munka. Legköltőibbek a cukrászok, csaknem mindnyájának mythológiából vett címere van, mint Hébe, Iris, Io, Amor stb. de van a görög Olympnak ezeken kívül még egy egész tábora, mint Juno, Fortuna, Minerva, Flora, 3 Gratia, a bőség szarva, Saturnus, stb " Megemlékezik az állatokat ábrázoló boltcímerekről is, s végül nem mulaszt el élcelődni azon, „Hogy ezen jelképek, személyek aztán a legritkábban jellemzők, a legtöbb esetben pedig úgy illenek a boltos foglalatosságához, mint ököl a szemre — a szemlét csak mulatságosabbá teszi. így p. o. hogyan jut épen a bölcsesség istennője, Minerva azon tisztelethez, hogy ... az illatszereknek, kendőző és szépítő mosdóvizek és szappanoknak jelképe legyen; vagy mikép illik Liszt Ferenc egy csizmadia műhelye fölé, azt Minerva bölcsességére bízzuk". 3 A XIX. század elején fellendülő pesti kereskedelem üzleteit nemegyszer fényűző módon díszítették. Fischer Péter a XIX. század első felének legjelentősebb pesti cukrásza volt, 4 aki „A Hébéhez" címzett, fényesen berendezett Szervita téri (ma Martinelli tér) cukrászboltját 1822-ben — elsőként — portálékirakattal látta el. Kezdeményezése csakhamar követőkre talált 5 és ettől kezdve a boltcímereket a portáléba foglalva helyezték el, amint ez a Fischer-féle cukrászboltról írott tudósításból 6 és a volt Kígyó patikát ábrázoló festményről is megállapítható 7 (1. kép). Pest gazdasági életének fejlődése, az üzletek, boltok számának szaporodása és a csinosításukra irányuló törekvés folytán meglehetősen nagy volt a boltcímerek iránti igény. Ugyanakkor a művészeti alkotásokat még kellően nem értékelő és ezért nem is nagyon kereső közönség hiányában amúgy sem 373
