Budapest Régiségei 22. (1971)
ANYAGKÖZLÉSEK - Nagy Lajos: Adatok a budai városháza építésének történetéhez 351-364
az erkélyhez). A tetőszerkezet elkészítéséhez 533 forint értékben vásároltak építőfát (a Felvidékről, a bányavárosokból a Dunán leúsztatott 130 kis és 147 nagy gerendát, valamint a császári malomudvarból), 5 és fél fuvar lécet, 13 000 lécszöget (Lattennagel), 27 000 tetőcserepet (Tachzügl), 2000 fazsindelyt (Schindl) és 3000 zsindelyszeget, 340 deszkát (Tischlerladen, Panckladen). 23 Az építkezés lefolyása 1702-ben a következőképpen rekonstruálható. 24 Június 25-ig Garthner Joachim ácsmester 6 1 /2 napszámmal előkészítette az építkezéshez szükséges kőművesállványzat faanyagát (Mauerschrägen). Augusztus 4-ig elkészültek a kapu kőfaragó-, kőműves- és ácsmunkáival, valamint az új kapu sarokvasainak a forrasztásával (Vergüssung). Szeptember közepére elkészült a földszinti tanács- és várószoba (szeptember 24-ig bevakolták, szeptember 28-án a földszinti tanácsszobában egy új, zöld kályhát állítottak fel, október 6-án pedig már a padlót is felsikálták). Szeptember 24-ig elvégezték a szükséges bontási munkákat, s október végére befejeződött az emeleti falak felrakása. Október 29-re már a városház körül heverő építési anyagot is összetakarították. Közben Garthner Joachim ácsmester elkészítette a tetőszerkezetet, amely munkáért a szerződésben kikötött 160 forinton és 10 akó boron kívül 1702. november 16-án még 4 akó bort kapott. A tetőszerkezet elkészítése, amely 370 ácsnapszámot vett igénybe (a felhordása még külön 75-öt), Garthnernek egyúttal mestermunkája (Maisterstuckh) is volt. 25 November 18-án lebontották az épület állványzatát, és a tetőcserepek felviteléhez külön állványt építettek. Utána — még novemberben — Garthner elkészítette az utcára és az udvarra néző ablakokat, valamint az épület két végén (az Unger- és a Stettner-ház felé) az orom bedeszkázását és elkezdték a tetőszerkezetre a lécek felszögelését. Novemberben Hölbling — szerződésen kívül — megcsinálta a kocsmakonyha ajtajának és a vendégszoba (Gaststube) 26 utcára nyíló ajtajának a falazását. Ebben a hónapban Spielbieler György János fazekasmester két új kályhát állított fel : az egyiket a kocsmában, a másikat a kenyérárus boltjában, s elvégezte a városháza többi kályhájának a javítását, többek között az őrszobában és a polgárszobában (burger stube). 27 December 3-ig 8 kőműves napszámmal és 119 egyéb napszámmal felhordták és berakták (einhencken) a 27 000 tetőcserepet. December 23-ig 23 ácsnapszámmal befejezték az épület tetőfedési munkáját: ahol a tetőcserép nem volt elég, a hajlatokat (Ixen), a toldásgerendák (Anzüg) alatti részt, valamint a tetőszerkezet gerincét (Gratt) kideszkázták, s erre szögezték rá a fazsindelyeket, és belülről aíádeszkázták (,,untersatz"-ot készítve) az egész tetőt. Karácsonyra az épület tető alatt állott. A városház épületén azonban munka még maradt a következő évekre is. A szerződés szerint Hölblingnek a kőművesmunkák befejezése után az épületet bevakolatlan állapotban kellett átadnia, s nyilvánvalóan jócskán maradt még elvégzendő belső és díszítőmunka is, azonkívül, hogy a sarokerkély sem készült el 1702-ben. Amini Antal kőfaragósegéd és társai ugyan már július elsejére elkészítették az erkély gyámkövét (Tragstein), Vogl Konrád nürnbergi származású kőfaragó mester pedig augusztusig az erkély alsó részét (Fuesztaífel), a következő években azonban nagyobb munkákat a városház épületén nem végeztek. 1703ban a városi pénztárból a városház építésére csupán az előző évről elmaradt kifizetések történtek. A városnak hosszú évekig nem volt pénze az építkezés folytatására, befejezésére. Az 1703. évi városi kiváltságlevél elnyeréséért ius armorumcímén 8600forintot, arepülőhíd megváltásáért 2000 forintot kellett fizetni. A város jövedelmi forrásai a Rákóczi-szabadságharc alatt igen nagy mértékben csökkentek, sőt 1706-ban, az adófizetés elmaradása miatt is kénytelen volt a város 2400 forint kölcsönt felvenni, hogy a császári hadsereg ellátását biztosítani tudja. 28 Az erkély építésének befejezésére ezért csak 1707. április 14-e után került sor. A kőfaragómunkát ekkor is Vogl Konrád végezte, a szobrászati munkát Francesco Giuseppe Barbieri, a kőművesmunkát pedig Hölbling János, akinek a munkája azonban nemcsak az erkély faragott köveinek az elhelyezésével volt kapcsolatos, hanem az emeleti sarokszoba falainak az építésével is, amelyhez 1000 téglát (gwelb zigl) használtak fel (tehát kb. 3X3 méter nagyságú fal építésére kerülhetett sor, nyilvánvalóan az erkélynél). 29 Ebben az évben készített Vogl Konrád János (15 forintért) a péküzlet feletti kis helyiséghez két (in der Mas 30 schueh) ablakkövet is. 30 A városháza építésének befejező munkái (elsősorban az emeleti részen) azonban még néhány évet várattak magukra. A városi jövedelmek emelkedésére 1709-től kezdve került sor, s csak ezután jöhetett szóba az abbamaradt építkezés folytatása. Vogl Konrád kőfaragó mesteren kívül Mätzinger Farkas is készített ekkor ablakokat a városházához. Hölbling rendbe hozta az irodát (Cantzley Stube) és a péküzletet, ajtót falazott a tanácsszobában, Bösinger Farkas Henrik festő (a volt polgármester testvére) pedig ennek a falára figurális festményeket készített. Ezek a festmények a XVIII. század végén még láthatóak voltak, az akkor már kancelláriának („író ház") használt teremben. Témájukat és felirataikat Vályi András 360
