Budapest Régiségei 22. (1971)
ANYAGKÖZLÉSEK - Nagy Lajos: Adatok a budai városháza építésének történetéhez 351-364
A kaputól jobbra három helyiség volt, ezeknek a rendeltetésére azonban adatok nincsenek. Az épület Tárnok utcai szárnyán csak üzlethelyiségek voltak (az Unger-háztól elkezdve), a városi kocsma, a péküzlet, a szappanfőző boltja és a mészárszék. Az udvari részen az Unger-háztól a bejáratig a kocsmáros lakása, konyhája és a kenyérárus konyhája. Az épület földszinti beosztásának a megállapítását elsősorban a szerződésnek a kémények építésére vonatkozó megjegyzései, meghatározásai teszik lehetővé. A szerződés szerint a kőművesnek a tetőn átvezető kéménnyel kellett ellátnia a kenyérárus konyháját, s gondoskodnia kellett arról, hogy azokat a kéményeket, amelyek a kenyérárus lakásának (a péküzletnek) és a mellette levő, akkori tanácsszobának a kályháihoz tartoztak, az újonnan épített boltozatokon át a földszinten a főfalban (a hajdani két épület közös tűzfalában) külön-külön, úgy vezesse, hogy azok az emeleten, mint a tervezett tanácsbizottsági (Rath-Comission) és várószobához tartozó kémények, hajlás (Winkelwerch) nélkül összevonhatók legyenek. Hasonlóképpen a főfalban kellett kivezetni a kocsma konyhájának, a földszinti várószobának és a kocsmáros lakásának a kéményeit is (4. kép). A földszinti rész helyiségeiben a boltozatok általában rendben voltak, és teherbíróak lehettek, mert a szerződésben új boltozatok készítéséről csak az újonnan épített helyiségek esetében volt szó, a többi helyiségre vonatkozóan, minden külön munkadíj megjelölése nélkül, tehát nyilvánvalóan jelentéktelen munkával járó javításokra (a régi és hiányos falak helyrehozására) kötelezték a kőművest, annak biztosítása céljából, hogy a boltozatok elviseljék az emeleti részt. A budai városháza 1702. évi építésénél a legnagyobb kőművesmunka az emelet teljes újjáépítése volt. Az Unger-háztól az éjjeliőrök szállásáig 2 1/2 öl magasságban teljesen új falat húztak fel, 160 öl terjedelemben, az Unger-ház és a városháza között épített tűzfallal együtt. Az emeleti sarkon egy négyszögletes zárt erkélyt helyeztek el. A kőműves tartozott ennek a tartóköveit beépíteni, az erkélyt a tető alá felvezetni és beboltozni. Az emeleti részen a következő helyiségek voltak : az Unger-ház melletti részen a levéltár (ide két pillért is beépítettek), aztán — a sarkon — a tanácsszoba, a Szentháromság utcai oldalon a várószoba, valamint egy nagy terem (Sail). Az emeleti helyiségeket nem újonnan alakították ki : a szerződésből kitűnik, hogy a válaszfalakat a leomlott régi falak (schütt Meür) helyén építették fel. A főlépcső, amely a nagy terembe vezetett, a régi helyén maradt, ekkor csupán a kiszélesítésére és tölgyfából készített lépcsőfokokkal és balluszterekkeí (Palaguster) való ellátására került sor. A másik lépcső, melynek létezését a főlépcső elnevezés miatt feltételezhetjük (helye azonban ismeretlen), építésére vagy javítására nem utal a szerződés szövege. A ház homlokzatát Schweidler főhad biztosnak az Úri utcában (a mai 38. számú ház helyén) állott házának a formájára kellett kialakítani. E ház homlokzati mérete (de a telek nagysága is: az utca felől 12 öl 3 láb, hátul 11 öl 3 láb, a két oldalán 15 Öl) nagyjából az újjáépített városháza méreteinek felelt meg. A házat a rajta levő, meglehetősen jó falak és boltozatos helyiségek felhasználásával 1698. január 20-a után építtette újjá Schweidler. Sajnos ennek a háznak a XVII. század végi állapotáról — a XVIII. század közepén és különösen a XIX. században történt nagyarányú átalakítás miatt 19 — pontos adatok, amelyek a városháza épületével való egybevetését lehetővé tennék, nem maradtak fenn. A városháza homlokzatának kialakítására vonatkozóan a szerződésben csak egy részletesebb utalás van: az újonnan épített emeleti (homlokzati) falak felrakásánál az épület 17 ablaka és az erkély között arányosan elosztva 9 kagyló (Muschlen) elkészítését a kőművesnek kellett vállalnia. A városháza építkezése 1702. június közepén indult meg. A szerződés szerint Hölblingnek, aki a munkát 826 forintért vállalta, kellett kifizetnie a kőműves- és napszámos munka, valamint az állványzatkészítés költségeit. Az építkezési anyagok beszerzését a város vállalta. A fennmaradt pénztári számadás-mellékletek szerint 1702-ben a városháza építkezéséhez a következő anyagokat vásárolták: június 16—október 10-ig felszállítottak a várba 170 fuvar (48 hajórakomány) friss dunai homokot (140 forint). 20 Az év folyamán felhasználtak az építkezéshez 20 500 téglát (mauer und gewelb zügl). 21 Ennyi téglából kb. 10 köböl (68 m 3 ), vagy egy másik vélemény szerint (habarccsal együtt) 82 m 3 falat lehetett felrakni. 22 A szerződésben megjelölt falazások mennyiségi adatai azonban ennél jóval nagyobbak voltak. Feltételezhető tehát (s erre utal a szerződés első pontja is), hogy a bontási anyag nagy részét is felhasználták az építkezéskor. Vegyes (téglával és új kővel való) falazásra ekkor nem kerülhetett sor, mert a számadás-mellékletek szerint az építkezéshez felszállított kőanyag legnagyobb részét az erkély építéséhez használták fel. 1702. július 1. és december 3. között felszállítottak ide 23 fuvar követ a svábhegyi, az Újlakon kívüli és a pesti kőbányákból (kapu- és kerékvető kő, alsó ablakkő — ablakkönyöklő — a tanácsi és várószobába, kőlapok és párkánykövek 358
