Budapest Régiségei 22. (1971)

ANYAGKÖZLÉSEK - Czagány István: Egy budavári középkori épülettömb története : 1., Az I. ker. Úri-utca 13. sz., Tárnok-utca 14. sz., és Tárnok-utca 16. sz. épületeken végzett műemléki kutatások, tudományos rekonstrukciók és építészeti helyreállítások eredményei : C., A Tárnok-utca 16. sz. épület 329-350

9. kép. Az épület északkeleti sarokarmírozásából előkerült oroszlán-dombormü Das aus der nordöstlichen Eckarmierung des Gebäudes zum Vorschein gekommene Löwenrelief 10 kep. Az Anna utcai homlokzat földszinti szegmentíves záradékú üzletablakanak maradványai a korábbi épületrész északkeleti sarokarmírozásával Reste des Ladenfensters mit segmentbogenförmigem Abschluss im Erdgeschoss, in der Fassade der Anna-Gasse mit der nordöstlichen Eckarmierung des früheren Gebäudeteiles j nyílás helyén, a nyugati irányból számított első ablak helyén és az Úri utcai homlokzaton : északi irányból számított harmadik gótikus falnyílásban lehetett ajtó. Még inkább szükséges a fenti helyeken feltételeznünk, az Anna utcai traktus homlokzati ajtóit, mert nincs arra adatunk, hogy ezt a szárnyat a XV. században átjáróajtó létesítésével össze kötötték volna az Úri utcai szárnynyal. Tehát ennek a traktusnak emeleti szintjét valószínűleg máshonnan nem lehetett megközelíteni — a rendelkezésünkre álló adatok alapján ítélve —, csak kívülről. Hacsak nem volt ebben az időben az udvar felől olyan feljárási lehetőség, amelyet a későbbiek során bontottak el. A külső homlokzatokon feltételezett fa függőfolyosó ugyanis a XV. század második felében a két épület közös tulajdonosára enged következtetni. Az így kialakult épület a későbbiek során legalább hat ízben ment keresztül jelentős átalakításon. Az első — XV. század végén lefolyt — átépítés alkalmával, az Úri utcai traktus déli végében levő sikátort átboltozták. Ennek bizonyítékát a sikátorboltozat keleti szélén látható, keskeny méretű, középkori téglából falazott heveder szolgáltatja. A földszinti födém felett, az első emeleten, aszimmetrikus bordás boltozattal fedett helyiséget létesítettek, amelynek oldalfalait „al fresco" falképekkel borították. A téglaboltozat süvegeket kőbordák tartották, amelyek fecskefark-végződésű profiljuk alapján ítélve, a XV. század utolsó negyedében már állhattak.

27 Az épület mai, déli határfalában, a falból induló boltozatbordák közül két fajta, egy kettős és egy szimpla indítás maradt meg (15. kép). A két bordaindítás meghatározza (16. kép) a boltozott szoba eredeti, belső szélességi méretét, amiből kitűnik, hogy az a mai traktusszélességnél keskenyebb volt.

28