Budapest Régiségei 22. (1971)

TANULMÁNYOK - Zolnay László: Középkori zsinagógák a budai Várban 271-284

szint alatt— 1964-ben fedezett fel. Mindkét budavári zsinagóga maradvány régészeti-építészettörténeti feltárása nyomban megkezdődött. A Táncsics Mihály utca 26. sz. alatti, s a mai lakóház által inkorporált zsinagógaépület építészeti feltárását Horváth Lászlóné Papp Melinda építészmérnök végezte. E munkánk második részének ásatási beszámolója viszont azokról a — még be nem fejezett—feltárási munkákról számol be, amelyet a Táncsics Mihály utca 23. sz. telek kertjében, à talajszint alatt elhelyezkedő másik zsinagóga romjainak felderítése végett, a Budapesti Történeti Múzeum megbízásából az 1964— 1965. évben végeztünk. Ismeretes az, hogy az 1241—42. évi tatárdúlás után a tervszerűen megépített budai—Várnak nevezett — városban az 1250-es évektől fogva, magyarok és németek mellett zsidók is megjelentek. IV. Béla király 1251-ben bocsátotta ki a magyar zsidók jogállását szabályozó privilegiálisát. Ennek a szabadságlevélnek sarkalatos pontjait IV. Béla király Babenbergi Frigyes osztrák hercegnek 1244-ben kibocsátott privilégiumából merítette

1

. S aligha járunk távol az igazságtól, ha feltételezzük: ennek a IV. Béla által kiadott zsidó privilégiumnak kivívásában lényeges szerepe volt a király bécsi eredetű zsidó kamaraispánjának, Henel comesnak, aki fiaival együtt a királynéi vámharmincadnak is hosszú ideig bérlője volt.

2 Henel ispán s a Henel-fiak ugyanis korábban az 1246-ban meghalt Babenbergi Frigyes pénzügyeit tartották kezükben, s 1246—1250 között költöztek Magyarországra, Budára. (Budai megjelenésük egyben a monopolisztikus helyzetű esztergomi pénzverő-kamara átköltözésével egyidejű ; 1249-ben még a velencei Archinus comes az Esztergomban székelő pénzverő kamara ispánja, 1250-ben pedig már Henel comes.) Henel és fiai, akik, mint a királyi pénzverő-kamara s a királynéi harmicadvám bérlői, az 1260-as évekre a komáromi várat s az ahhoz tartozó váruradalmat, a Csallóközt is megszerezték, megalapítói voltak annak az első budavári zsidónegyednek, amely a budai polgárváros déli végén helyezkedett el. A mai Szent György utca nyugati oldalán kereshetjük e régi negyednek helyét. Erről nevezték el a — később — Fehérvári kaput Zsidó-kapunak, tornyát Zsidó-toronynak. E zsidónegyednek temetője — amelyet 1290-ből már oklevél is említ —régészetileg sem ismeretlen. E korai zsidó temető az Ördögárok partján, a mai Roham utca, Pauler utca körül helyezkedettel. A Képes Krónika — egy 1307. évi eseménnyel kapcsolatban — megemlékezik e régi zsidónegyed zsinagógájáról is. Az Árpád-kori budai zsidónegyed házait, zsi273 3. kép. A feltárt pillérsor alaprajza. Horler Ferenc felmérése Plan de la rangée de piliers mise à découvert. Croquis de F. Horler