Budapest Régiségei 22. (1971)

TANULMÁNYOK - Feuerné Tóth Rózsa: A margitszigeti domonkos kolostor 245-269

JEGYZETEK 1 FeuernéTóth Rózsa: Középkori hypokaustum a Margitszigeten. Bud. Rég, XX (1963) 427—448., és V. István király sírja a margitszigeti domonkos apácakolostor templomában. Bud. Rég. XXI (1964) 115—131. 2 A régebbi ásatások felsorolását 1. Feuerné Tóth Rózsa: Margitsziget, Bp. 1955. 19—20. 3 Kuhinyi Ferenc : Margitsziget műemlékei. Arch. Közi. 11(1861)1—25. 4 Lux Kálmán: A margitszigeti domonkosrendi apácakolostor romjai. Élet. 1923. XIV. évf. 121—128. 5 Lux Géza: Újabb ásatások a Margitszigeten, Technika (1938)6. sz. 6 Lovas E.: Árpádházi Boldog Margit élete. Budapest, 1939. — Lovas Elemér nem vezetett a kolostor területén ásatásokat, de a forrásoknak olyan kitűnő ismerője volt, hogy a kolostorépületre vonatkozó leírásait most, a legújabb ásatások után is elfogadhatjuk. 7 Gárdonyi A.: Budapest Történetének Okleveles Emlékei. Budapest, 1936. 54.1. 40. sz. 8 Lux G. : i. m. 6.1., 1. ábra. 9

LuxG.:i. m. 5. 10 Harsányi András : A domonkosrend Magyarországon a reformáció előtt. Debrecen, 1938. 105 1. 87. jegyzet. 11 O.L.-D1. 6794. 1381. jún. 17. A nyúlszigeti apácák baranyamegyei Chuza nevű birtokukat eladják Szántói Demeter fia Kis Pál mesternek — annak budai házáért és 500 aranyforintért. „Quandam domum suam in civitate Budensi contiguis vicinitatibus Domorum Corardi dicti Symges et Michaelis surifabri addendo etiam 500 flór. auri ex quibus eedem viguisset tunc pro victu ipsarum seu usu, residuos 200 fi. pro fabrica seu reparatione claustri earum.... expendissent. Ezt az eddig publikálatlan levéltári adatot dr. Kumorovitz Lajos volt szíves rendelkezésemre bocsátani, amiért ezúton mondok köszönetet. 12 Lux G. : i. m. 7. 13 Csemegi József: A budavári főtemplom. Budapest, 1955.87. 14 Csemegi József : i. m. 72—73. Az 1230 körül épült prágai Szt. Ágnes kolostor kerengőjének fennmaradt faragványai is ebbe a művészi körbe kívánkoznak: Oldrich S.: Obnova Byvalého Klastera Anezky Premyslovny v Praze. Prága, 1957. 15 Schmitt, O. : Reallexikon für deutschen Kuntgeschichte. 1958. Dominikaner. 16 Csemegi: i. m. 84. 17 A neogótikus kápolnát László főherceg emlékére az 1880-as években építették és 1957-ben bontották le. 18 Csemegi: i. m. 87. 19 Azért gondolom, hogy a XV. század elején nem boltozták újra a szentélyt, mert a ma is magasan álló szentélyfalak mentén levő XÏÏI. századi, a hatszög öt oldalával határolt pilléreken állnak a XVI. sz. eleji boltozat faoszlopai és a XV. század elejére valló boltozásnak nyomát sem látjuk. 20 Lásd 1. sz. jegyzet, V. István király sírja... 2X

LuxG.:i. m. 11. 22 Lovas E.:i. m. 107! 23 Fraknói V. : Monumenta romána Episcopatis Vesprimiensis.

1.234. A sírhelyéről a legbővebbenRáskay Lea beszél, aki szerint Margitot „az Szent egyházba az Bódog Aszszonynak oltára elejiben, az nagy oltár elejiben" temették el.: Gombos, Catalogus Fontium Históriáé Hungaricae II. 1518. 24 Knauz N.: A nápolyi Margitlegenda. Magyar Sión. 1868. 25 Harsányi: i. m. 105. 26 Gombos: i. m. II. 1519. 27 Némethy Lajos: Adatok Árpádházi Boldog Margit ereklyéinek történetéhez. Budapest, 1884. 32. 28 A Margit-sírhely kutatásában és feltárásban nagy segítséget nyújtottak dr. Körmendy Béla és munkatársai. Közreműködésükért a Budapesti Történeti Múzeum nevében ezen a helyen fejezem ki köszönetemet. 29 Kubinyi Ferenc: i. m. 20, 30 A töredékek alapján Lux Kálmán készített rekonstrukciót. 31 Az 1270-es években a miséken olyan sokan vettek részt, hogy a prédikációt a templom előtti téren tartották. Knauz, Lm. 487. 32 Balogh Jolán: Tino da Camaino magyarországi kapcsolatai. Művészettörténeti Értesítő (1952) 107—110. 33 Gombos: i. m. II. 1518. 34 Eydoux, H. P. : L'architecture des églises cisterciennes en Allemagne. Paris, 1952.152.1. ; Aubert* M. : L'architecture cistercienne en France. Paris, 1947. 175. 35 Österreichische Kunsttopographie. Bd. VIL Die Denkmäler des Stiftes Nonnberg in Salzburg. 175.1. 36 A maigrauge-i apácakarzat 1378—1400 körül épült; Strub, M.: La ville de Fribourg. Les monuments d'art et d'histoire du canton Fribourg. II. 317., a medingeni pedig 1335—

36-ban Mithoff, H. : Kunstdenkmäler und Alterthümer Hannoverschen. 1877. Bd. IV. 209.1. 37 A román kori nyugati karzatokról 1. Entz G.: Westemporen in der ungarischen Romanik. Acta Históriáé Artium (1959) 1—19. 38 Lovas Eleméni.m. 100. Lovas, a források kitűnő ismerője, a szentté avatási jegyzőkönyv és a legendák alapján 1939-ben már világosan látta az apácakórus valódi helyét. Az újabb ásatásahajó nyugati felében úgyszólván szószerint igazolta hipotéziseit. 39 Fraknói: i.m.L 189, Gombos:i.m. III. 1496. 40 Gombos: i. m. III. 2019. 41 Fraknói: i. m, I. 196, 257—258; Gombos: i.m. II. 2473. 42 Fraknói: i. m. 1.189, 289,; Knauz: i.m., 1867. 925. 1. 43 Fraknói: i.m.í. 184, 234; Gombos:i.m.

II. 1518. 44 Gombos: i. m. II. 1512. 45 Ugyanebben az építési periódusban került elhelyezésre a három szabadon álló pillérrel égyvonalban, a hajó északi falában (2. kép. C.) egy gyámkő, amely kizárólag a XVI. századi kórusalja-boltozat tartására szolgálhatott. Ez a csonka gyámkő azért nevezetes, mert az 1510 táján kiképzett alapsíkjára rovásírás-jeleket véstek. A jelek bevésése a gyámkő helye, funkciója és anyaga miatt 1510 után történhetett. 46 L. 35. jegyzet, XII—XIV. 1. 47 Wieh, J. —Mithoff, H.: Kunstdenkmäler und Alterthümer in Hannoverschen. Hannover, 1877. 120. 48 Strub, M. : i. m. 317. 49 L. 36. jegyzet. 60 A későgótikus hajóboltozatot tartó pillér és konzolok rajzát 1. Lux G.: i. m. 8.1. 6. ábra. F., f. ábra, B., D. 51 A középkori kolostorelrendezések alapvető irodalma : 267