Budapest Régiségei 22. (1971)

TANULMÁNYOK - Feuerné Tóth Rózsa: A margitszigeti domonkos kolostor 245-269

8. kép. Az apäcakarzat keleti végében nyitott kutatóblokk, délkeletről nézve Bloc de fouilles, ouvert dans la partie Est de la tribune des religieuses, vu de Sud-Est HAJÓ ÉS APÁCAKÓRUS A középkori apácakolostorok templomainak leginkább a hajója különbözik az egyéb szerzetesi templomhajóktól. Ugyanis míg a szerzetesek stallumai a templom szentélyében, ritkábban a hajó keleti végében helyezkednek el, addig az apácakolostor templomokra mindig az jellemző, hogy a szerzetesnők tartózkodási helye a templom nyugati végében elhelyezett apácakórus, amely a hajó egyéb részétől oly módon van elválasztva, hogy a rend tagjai a templombóljinem^láthatók. Az apácakórus Franciaországban általában a hajó földszinti végében van, míg Németországban már a XIII. században is gyakori helyük a felemelt karzat, amely a kolostorépület első emeletéről közelíthető meg. 34 A kórusok emeleti elhelyezése a bázeli zsinat (1431—48) után válik általánossá, ugyanis ekkor tiltották meg a templomhajóval közvetle­nebb kapcsolatban levő földszinti kórus alkalmazását. 35 A gyakorlatban azonban már sokkal korábban megkezdték a karzatok építését. 36 Az apácakórusok a hajónak gyakran igen jelentékeny részét foglalják el, a felét, néha megközelítőleg a kétharmadát (9. kép). A karzaton elhelyezett apácakórusok döntően meg­határozzák a templomhajó építését, befolyásolják az ablakok elhelyezését, a boltozást, a hosszfalak magasságát és nem utolsósorban a hajó külső képét is. 37 A zárdatemplomoknál éppen az apácakórus miatt mellőzik a nyugati bejáratot, melynek helyét torony foglalja el. Ez a rövid jellemzés az apácatemplomokról és kórusokról érvényes a margitszigeti templomra is. A karzat különböző korú elrendezésére azonban csak a legutóbbi ásatások vetettek fényt. Mielőtt ennek ismertetésére rátérnék, felsorolnám a szigeti kolostor középkori forrásainak azokat az adatait, amelyek az apácakórusról, vagy ahogy Ráskay Lea írta, a ,,kar"-ról tesznek említést. 38 A „chorus"-ról, vagy „kar"-ról úgy az 1276-os tanúkihallgatás jegyzőkönyvében, mint a legendákban igen gyakran esik szó. Megtudjuk, hogy a kórusban volt Szent Kereszt oltára, 39 amely az analógiák alapján a kórus keleti végében lehetett. A kórust a templomtól elválasztó falról is találunk említést, 40 amelybe ab­254

Next

/
Oldalképek
Tartalom