Budapest Régiségei 22. (1971)
TANULMÁNYOK - H. Gyürky Katalin: Adatok a budai Szent Péter külváros topográfiájához 223-243
20. kép. Vörösmárvány sírkő a Csalogány utcából. Sikos-Tomay Miklós felmérése Grabstein aus rotem Marmor von der Csalogány-Gasse. Vermessung von M. Sikos-Tomay az előbbi viszont a beépítettséget is (21. kép). Matthey helyszínrajzának a tüzetes vizsgálata mindjárt arra a megállapításra késztet, hogy a Szent Péter templom környékének és ettől a mai Széna térig terjedő városrésznek arculata falusias jelleget őrzött meg, míg a Fő utca és környező része, D felé haladva, a Lánchídig, városias beépítettséget mutat. Az előbbi városrészben udvaros beépítéssel szalagtelkek fordulnak elő. A ház keskenyebb véggel fordul az utca felé, a házakat egymástól kerítéssel és kocsibehajtóval, udvarok választják el egymástól. A házak vége kerttel dől egymáshoz. 24 A Széna tér felé egyre több a beépítetlen telek, szérűskert, veteményeskert. A Kis patak környékén és a házak mögött sok a zöld terület, libalegelő. Ezzel szemben áll a Fő utca környékének zárt soros, városias jellegű beépítettsége : a házak szélesebb homlokzatukkal épülnek közvetlenül egymás mellé. Az a kevés középkori házmaradvány, mely a Fő utca végén megmaradt, a várbeli lakóházakkal mutat rokonságot. Feltehető, hogy a középkorban ugyanúgy a boltok utcája volt, mint ahogy a török korban. 25 A helyszínrajz egésze mutatja, hogy a település egy falusias magból növekedett várossá. Ez a régebbi falusias település a Szent Péter templom környékén terült el. Utalnom kell a Szent Péter templom feltárásának ismertetésére, ahol a templom megnagyobbításával kapcsolatban már megállapítottuk : a település megnövekedett lélekszáma tehette szükségessé a régi templom lebontását és az új, nagyobb templom felépítését. Mint látható, ezt a megállapítást a településen végzett megfigyelések is megerősítik. A városias Fő utca és környéke tehát a XV. sz. második felére épülhetett ki. Ebben az időben olvasunk arról, hogy az udvartartás tagjai, sőt, maga Beatrix királyné is házat birtokol a külvárosban. 26 A korábbi település magja a Szent Péter plébániatemplom volt. Matthey térképe ennek a környéknek beható tanulmányozásához is nagymértékben segítséget nyújt. Feltehetően a templom D-i oldalán lehetett a főbejárat, mely a hosszúkás, elnyújtott térre („ad Sanctum Petrum in longa Piatea" 27 ) nyílott. A Csalogány utca a tér DNy-i végénél, a mai 12. sz. telken feltárt lakóház mellett torkollott a térbe. 28 A tér D-i oldalához hozzá tartoztak az 1686 után ferencesek által elfoglalt és részben beépített, részben kertnek használt telkek. Matthey térképéről leolvasható, hogy ez csak az újabb korban kerülhetett felosztásra, és a ferencesek előtt nem lehetett beépítve. Ezen a téren üldögéltek tehát a tejet, a zöldséget és baromfit árusító kofák, akiknek az előírás szerint kétharmada német, egyharmada magyar volt. 29 Itt tartották Szent Péter vértanú ünnepén a vásárokat 30 . À Medve utca, Csalogány utca, Gyorskocsi és Vitéz utcák által határolt telektömb É-i felében a sűrűn egymást követő szalagtelkek arra vallanak, hogy mindenkor lakótelepülés lehetett, ellentétben a telek233
