Budapest Régiségei 22. (1971)

TANULMÁNYOK - H. Gyürky Katalin: Adatok a budai Szent Péter külváros topográfiájához 223-243

H. GYÜRKY KATALIN ADATOK A BUDAI SZENT PÉTER KÜLVÁROS TOPOGRÁFIÁJÁHOZ A budai Szent Péter külváros elnevezés alatt a mai Víziváros egy része értendő. A Várhegy és a Duna között terült el és Buda több külvárosa közül csak az egyik volt. Felhévíztől a mai Bem József utca és Mártírok útja vonalán épült egykori városfal jól elhatárolta, D-ről és Ny-ról azonban határai nem vonhatók meg egyértelműen. Feltehetően összeolvadt a várat körülvevő más falvakkal, a Duna-parti halásztelepülésekkel. Legutóbb Kubinyi András

1 határozta meg kiterjedését a történeti forrásanyag elemzése utján. A magunk részéről más eszközökkel, más jellegű forrásanyag segítségével kívánjuk a Szent Péter külvárost középkori mivoltában meghatározni. A régész szemszögéből kívánjuk megvilágítani a település kialakulását és fejlődését anélkül, hogy a határkérdésekkel vitába szalmánk. I. A PLÉBÁNIATEMPLOM Szent Péter mártírról elnevezett külvárosi plébániatemplom maradványait Garády Sándor találta meg házépítés alkalmával a Csalogány u. 7. sz. telken.

2 Igen jelentős lépés volt ez Buda középkori topográfiájának megismerésében. A Szent Péter külváros helyrajzában azóta sem történt ilyen döntő jelentőségű felfedezés. Garády Sándor leletmentő munkáját 1961 óta tervszerűen folytattuk, melynek révén ennek az objektumnak több építési korszakát ismertük meg. Közleményünk első részében eddig végzett munkánkat kívánjuk ismertetni, a teljes rekonstrukció igénye nélkül (1. kép). A templom maradványai felett ugyanis még mindig állnak újkori létesítmények, a háborúban lebombázott lakóház pincéi, s mindezek a teljes feltárás elé akadályt gördítettek. Ásatási eredményeink ismertetéséhez, a második részben hozzáfűzzük a templom környékére vonatkozó kutatásainkat, melyekhez a környéken folytatott leletmentő munkákról Garády jegyzeteit is áttanulmányoztuk. A Garády által megtalált templom későgótikus volt. A szentély D-i oldalának és az ehhez D-felől csatlakozó és ugyancsak sokszögzáródású kisebb szentélyének feltárása után háromhajós templomra lehetett következtetni. A szentély D-i oldalán feltárt római út maradványai már abban az időben sejttették, hogy római leletek is várhatók. Ásatásunk a korábbi eredményeket azzal gyarapította, hogy felszínre hozta a későgótikus szentély É-i oldalát is, melyhez azonban É-felől nem a D-ihez hasonló mellékszentélyzáródás csatlakozott, hanem a sekrestye falmaradványa. Nagyrészben előkerültek a hajó alapfalai is. Ennél nagyobb eseménynek számított a korábbi, kisebb templom szentélyének és hajójának, valamint egy toronynak feltárása, melyeket már kétséget kizáróan azonosítani tudtunk azzal az első templommal, mely a három budai plébánia perében már a XIII. sz. közepétől előfordul.

3 Ásatásainkat két, a háború által üressé vált telken folytattuk: Gyorskocsi u. 22. és Medve u. 3. Az előbbi telken a pincék hiánya óvta meg a szentélyek alapfalait, az utóbbi telken főként az újkori lakóház udvarán találtunk nemcsak alap-, de szint fölé emelkedő falmaradványokat is. A Gyorskocsi u. 22. sz. telek DNy-i sarkában álló ideiglenes raktárépület és a Csalogány u. 9. sz. telken álló, lebontásra ítélt ház akadályozta az ásatás befejezését és az alaprajz jelentős részének megismerését. A templomok falmaradványai alatt római település maradványai kerültek elő, melyeket az alábbiakban részletesen ismertetek. A gótikus szentély É-i oldalán mi is nagyköves útra bukkantunk, melynek iránya — összevetve eredményeinket Garády megfigyeléseivel — minden bizonnyal a Dunával párhuzamos lehetett. Ennek az útnak Ny-i oldalán, épületfalak, mellettük kavicsos szintek kerültek elő. A római úton (2. kép) vékony rétegben római kori tárgyi emlékek (3. kép), efelett középkori temető vastagabb rétege feküdt, egymáson 223