Budapest Régiségei 22. (1971)
TANULMÁNYOK - Lócsy Erzsébet: Adatok a budai várnegyed XIII. századi beépítéséhez 209-222
épületek, épületrészek tulajdonképpen ma is állnak, ha a későbbiekben végrehajtott szintemelés következtében föld alá is kerültek egykor szint feletti részeik. Mindezekbó'l azt a következtést vonhattuk le, hogy a XIII. sz.-i város — melynek maradványait a fentiekben igyekeztünk bemutatni— átadta helyét a ma is álló XIV—XV. sz.-i gótikus városnak. A korábbi település átalakítására, az általunk feltételezett nagyszabású városrendezésre a XIV. század derekán kerülhetett sor. — Hogy miért került erre sor? — válaszként csak találgatásokra szorítkozhatunk. De talán nem járunk messze az igazságtól, ha feltételezzük, hogy mindez szoros összefüggésben lehetett azzal, hogy I. Lajos király az 1340-es években Budát választotta székhelyéül. Vagyis a XIV. sz. derekán elhatározott és megkezdett városrendezést nemcsak, vagy legalábbis nem elsősorban esztétikai szempontok indokolták, hanem sokkal inkább a város életében bekövetkezett nagy fordulat, ezzel összefüggésben a társadalom szerkezetében bekövetkezett jelentős változások és nem kevésbé a lakosság számának ugrásszerű növekedése tette szükségessé azt, hogy beépítsék — méghozzá tetszetős módon — a felhasználható terület egészét. 58 A városrendezés elveit és eredményét a következőkben foglalhatjuk össze. Megtörtént a magasabban húzódó — lényegében a mainak megfelelő — járószintek kialakítása, ezzel a hegyháton fekvő város korábban hepehupás — a sziklafelszín alakulását követő — útjainak kiegyengetése 59 . Ezzel egyidőben kezdődhetett a díszes, ülőfülkés kapualjak általános megjelenése, valamint a nagyszabású, emeletes házak felépítése — mint láttuk sok esetben — az előző korszak épületeinek átalakítása, illetve falhasználása útján. 60 Mindezek végső megvalósulása természetesen áthúzódott a következő évszázadra, de a történeti adatok és maguk az épületek is azt tanúsítják, hogy Zsigmond uralkodásának második felében már készen állott az európai rangú és színvonalú nagyváros. JEGYZETEK 1 Bertalan Vilmosné — H. Gyürky Katalin : Középkori útrendszer kutatása a budai várnegyed területén. Budapest Régiségei (BR) XXI. (1964) 345—364. 2 Gereviçh László : Gótikus házak Budán. BR XV (1950) 136. ;i Építéstörténeti kutatását 1958-ban Dragonits Tamás építészmérnök végezte. Ezúton is köszönetet mondok azért, hogy kutatásidokumentációjának felhasználását engedélyezte. I Bertalan Vilmosné: A budavári Mária Magdolna templom ugyané kötetben. 5 Lux Géza: Újabb ásatások a Margitszigeten. Technika 1938. 6. sz. 6 Lócsy Erzsébet, BR XXI (1964) 304—305. 7 Bertalanné—H. Gyürky, i. m. 347., 351. 8 Csemegi József: A budavári főtemplom. Bp. 1955.148, 155. és 157. sz. jegyzet. !) Nagy Emese: A középkori Buda és Pest építészetének technikai és szervezeti kérdései. I. BR. XXI (1964) 137. 10 Bertalanné — H. Gyürky, i. m. 349., 355. 14. kép. II Zolnay László, ugyané kötetben. 13 Nagy Emese, BR XXI (1964) 308. és kutatási dokumentációja a BTM Vármúzeumban. 18 Nagy E., BR XX (1963) 489. és kutatási dokumentációja a BTM Vármúzeumban. 14 Nagy E., BR XIX (1959) 304. és kutatási dokumentációja a BTM Vármúzeumban. 15 Czagány István : A budapesti I. ker. XI. Ince pápa tér 4. sz. épületen végzett műemléki kutatások és helyreállítások eredményei. Művészettörténeti Értesítő 1954/2. 279—301. 16 Czagány I., i. m. 16. kép. 17 Czagány I., i. m. 16. kép és 293. 31. kép. 18 Czagány L, i. m. 16. kép és 293. 32. kép. 19 Czagány L, i. m. 292. 20 Annál is inkább, mert véleményünk szerint sem a déli, sem az északi épület helyiségeit nem közelítették meg az utca felől, hanem udvar felőli bejárattal rendelkezhettek. A déli épület mindkét helyiségének udvar felőli falában találtak is a kutatás során nyílásmaradványokat (i. m. 282—283) és az északi kapualjtól délre fekvő helyiség udvar felé tekintő homlokzati falában is feltárásra került egy küszöb szint alatt 20 cm-re (i. m. 287), míg ugyanez épület északi helyiségének udvar felé tekintő közékori fala, tehát esetleges nyílása is megsemmisült (i. m. 290). 21 Czagány L, i. m. 287. és 293.29. kép. 22 Czagány L, i. m. 287—290. 23 Czagány L, i. m. 290 24 Czagány L, i. m. 282. 5. kép. 25 Czagány L, r. m. 290. 26 Bertalanné—H. Gyürky, i. m. 350—352. 27 A Schulek-féle felmérések a BTM Kiscelli Múzeumban,—fényképek uo., a Vármúzeumban és Csemegi i. m.-ben. 28 Lócsy E., BR XX (1963) 494—497. és kutatási dokumentációja a BTM Vármúzeumban. 29 Lócsy E., BR XXI (1964) 306. 7. jegyzet. 10 Lócsy E., BR XIX (1959) 308—316. és kutatási dokumentációja a BTM Vármúzeumban. 31 Gerő Győző—G. Sándor Mária, BR XX (1963) 507. 27. kép és kutatási dokumentáció a BTM Vármúzeumban. 32 Czagány István kutatási dokumentációja, melynek felhasználására vonatkozó szíves engedélyét ezúton is köszönöm. -L. még: Horler M. Budapest Műemlékei I. 1955. 529. 33 Gerő Gy., BR XX (1963) 515—519. és kutatási dokumentációja a BTM Vármúzeumban. 34 Gerő Gy., BR XIX (1959) 322—324. és kutatási dokumentációja a BTM Vármúzeumban. 35 Bertalanné—H. Gyürky, i. m. 345—346. 220
