Budapest Régiségei 22. (1971)

TANULMÁNYOK - Gáboriné Csánk Vera: Az érdi középső-paleolit telep 9-50

gyapjas orrszarvú vaddisznó rénszarvas óriásgím gímszarvas bölény kőszáli kecske A faunajegyzékből megállapítható, hogy a kisemlősöktől eltekintve a lelőhely anyaga messzemenően mesterséges jellegű, összetétele elsősorban a vadászat eredménye, tehát nem mutathatja kellően az ökológiai és klimatológiai képet. Az állattani anyag itt, éppúgy, mint a kőróar, kuitúrhagyaték, az ember kiválasztásának eredménye. A barlangi medve előfordulása teljesen dominál — átlagosan 90%-os —, ami a leghatározottabban vadászati specializációt bizonyít, és összevetve a lelőhely nyíltszíni településével, egyedülállóvá teszi a moustiéri kultúrában. Az állatokat a közeli környéken ejtették el— barlang azonban a közeli körzetben nincs—, és hurcolták a telephelyre. A faunajegyzék a kultúrréteg szintjeinek állatfajait összesítve tartalmazza, s ezért ellentmondások láthatók benne. A leletanyag vertikális tagolását, értékelését, ökológiai^klirnatológiai megfigyelések közlését az összesítő feldolgozás publikációja számára tartjuk fenn, így itt csupán néhány észrevételre szorítkozunk. A paleontológiái anyag, az egyetlen, valószínűleg véletlen becsúszásból származó Sus-maradyánytól eltekintve világos hideg-sztyeppei jellegű. Az összetétel az egész rétegkomplexumot tekintve kiegyensúlyozott, állandósult, a felső szintekben azonban új fajokkal bővült, a barlangi medve dominanciája mellett, Határozottan hidegjelző ebben a faunában a sarki róka, a kőszáli kecske előfordulása — a felső szintekben a rénszarvas, ha kis mennyiségben is —, az éghajlat hidegebbé válására enged következtetni. A kisemlősök száma, az anyag iszapolása ellenére rendkívül csekély, a nagyemlősök száma és fajösszetétele merőben kultúrzoológiai tényező, az ember kiválasztásának eredménye, de természetesen ...alá van vetve a természetes, egykorú vadállománynak. A vadászott állatfajok között, régészeti.szempontból is figyelmet érdemel két faj—talán kétféle specializálódás — megjelenése : a barlangi medvéé és a lóé, amely itt stratigrafiailag együtt jár az orrszarvú fellépésével. A barlangi medve magas számaránya mellett e két állat aránya nagyon alacsony és nem a vadászat alapjának megváltozását, legfeljebb kibővülését jelentette. ' < A faunára jellemző az Asinus hydruntinus megjelenése — csak a felsőbb szintekben fordul elő —, amely állat az eddigi Würm-faunák ismeretében határozottan klimatikus, ante-quem kormeghatározást ad. Az oroszlán pl. ezzel szemben csak az alsó szintekben található. A paleontológiái anyag szintenként való bontása a faunakép bizonyos összetételbeli változására mutat ; a két lakótér, teknő anyagának különválasztása, összevetése pedig már paleoetnográfiai megfigyelésekhez vezet. A két teknőben feltárt faunisztikai anyag nemcsak mennyiségileg, hanem a fajok összetételében is bizonyos eltéréseket mutat. A barlangi medve mellett az arktikus fajok megjelenése a felső kultúrszintekben tapasztalható, a ló és orrszarvú előretörése pedig jól párhuzamba állítható a kőipar tipológiai-statisztikai arányának változásával. Minthogy a paleontológiái anyag régészeti szempontú értékelése csak a rétegek-szintek szerint bontott fauna-statisztika és régészeti anyag együttes közlésével lehetséges, további következtetések abból vonhatók le ; egyelőre csak a paleontológiái kormeghatározást adjuk. A paleontológiái anyag feldolgozása, szintenkénti tagolása éppúgy két támpontot adott, mint à tőle függetlenül végzett stratigráfiai-kőzettani vizsgálat. Világosan megállapítható, hogy a telep faunája egy viszonylag enyhébb periódusból hideg klímaszakaszba mutat átmenetet. Az alsóbb szintekben a hidegjelző alakok hiányzanak, később az éghajlat lehűlését több állatfaj megjelenése, főleg a sarki róka fellépése jelzi. Mindkettő együtt az utolsó (Würm) eljegesedést megelőző klímaingadozásnak a korai Würmbe váló átmenetére utal, amelyben felső korhatárt az Asinus hydruntinus jelenthet. , ... A lelőhelyen, a tűzhelyekből (13. kép.) feltűnően nagy mennyiségű faszénmaradvány került élő. Mennyiségük, megtartásuk is szokatlan a hazai és környező területek moustiérijében. Csupán az 1963. évi, Panthera sp. Leo spelaeus Crocotta spelaea Ochotona sp. Lepus timidus Mammuthus primigeni Equus sp. Asinus hydruntinus — párduc — barlangi oroszlán — barlangi hiéna •— füttyentő nyúl — sarki nyúl — mammut — jégkori ló — jégkori szamár Coelodonta antiquitatis Sus scrofa Rangifer sp. Megaloceros sp. Cervus elaphus kis Bovida Bison sp. Capra sp. 18