Budapest Régiségei 22. (1971)
TANULMÁNYOK - Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon : 2. közlemény 161-207
170. kép. Mérműves csempék töredékei, 1500-as évek Ciehanów és Liw kastélyaiból. (J. Kruppé ásatása) Bruchstücke von Masswerkkacheln, 1500er Jahre. Aus den Schlössern Ciehanów und Liw. (Ausgrabung J. Kruppé) ez esetben már elmosódtak és erősen stilizáltak. Ugyanez a mester készítette a boroszlói városháza színesmázas kályháját is, melyet stílusa alapján a XVI. sz. első évtizedére tehetünk. 62 A mester a krakkói királyi vár két királyalakos kályhájának készítője ; Maria Piatkiewicz-Derén azonosította az ott dolgozó műhelyt és rekonstruálta az 1506 után készült kályhákat. 63 Ciehanów, kastély (É. Mazovia). J. Kruppé ásatásából a hercegi kastély leletei között került elő egy zárt előlapú csempetöredék, mely szamárhátív felett kettős ablakokat hord. Sárgásfehér cserép, citromsárga ólommázzal (170. kép). 64 Liw, kastély (K. Mazovia). J. Kruppé ásatásából került elő egy áttört előlapú, dongáshátú csempe töredéke, melynek mérműves dísze itt is kapcsolt ablakokat mutat, ezek záródása is félköríves, de felül még megőrizték a 3 kerek nyílással áttört kerek rózsaablakot. Sárgásfehér cserép, zöld és citromsárga ólommázzal (170. kép, jobb oldali). — Mindkét utóbbi darabnál feltételezhető a helyben ismeretlen fehér cserép alapján, valamint a stílus szerint is, hogy a déli körzetből szállították ide a kályhákat; mindkét kastély a mazoviai herceg tulajdona volt. 65 A felsorolt típusok alapján, melyeket a kutatás valószínűleg még jóval több lelőhelyen fog kimutatni, többfajta következtetést is tehetünk. V. László nővére 1454-től Kázmér király felesége, Szilézia főkapitánya 1454-től Rosenberg Henrik, s ennek testvére Jobst prágai prépost a boroszlói püspök 1456-tól. Ezért feltételezhetjük, hogy akár a krakkói királyi palotában, akár a Habsburg párt legismertebb híveinek lakóhelyén állíthattak fel 1—1. lovagalakos kályhát, amelyek közvetlenül hathattak a helyi mesterekre. Ha pedig ilyeneket e helyekre nem szállítottak, úgy Csehországból vagy Morvaországból közvetett hatással számolhatunk Szilézia felé irányuló egyszerű műhelykapcsolatok útján is. A boroszlói griffes csempe hátának kiképzése azt bizonyítja, hogy még a XV. században készült, később már nem szűkül így össze a hátsó rész (140. kép). Felvetjük azonban azt a lehetőséget is, hogy a későbbi összefüggéseket a Magyarországról kiinduló későbbi hatások hozták létre. Jagelló Ulászló uralkodása alatt közvetlen művészeti kapcsolatok létesültek Lengyelország felé ; lehet, hogy magyar fazekasmester vitte magával Krakkóba mintagyűjteményét és a többszínű mázak divatját. Lehetséges, hogy a kassai György mester az összekötő kapocs és egyben a griffes-fülkés csempék (139. és 169. kép) készítője. „Georgius Caplaniecz de Kotschicza" 1499-ben nyeri el a polgárjogot Krakkóban, 1512-ben a fazekasok céhmestere, a számadáskönyvek adatai szerint 1524-től a királyi palota részére 66 padlótéglát és tetőcserepet szállított. (Sajnos a korábbi számadáskönyvi adatok hiányosak.) Munkássága hatással lehetett a következő mesterre, aki már a királyalakos színesmázas kályhákat készítette. A két csoport között technológiai és stílusbeli összefüggések, de egyben korkülönbségek is kimutathatóak. A mazoviai csempék szintén a krakkói körzetből kerülhettek megrendelőjükhöz. JUGOSZLÁVIA Susedgrad (Szomszédvár). A várból előkerült gazdag kerámiaanyagból 67 két csempetípus töredékei sorolhatók a lovagalakos kályha másolatai közé. Egyik a lovagalakos csempe lenyomata, mely az eredetinél kb. 17%-kal kisebb 68 és már áttörés nélkül, zárt csempeként készült el, a másik a 4. típus fülkés csempéjének 188
