Budapest Régiségei 22. (1971)
TANULMÁNYOK - Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon : 2. közlemény 161-207
Miklós, Lipnice pedig ugyané család másik ágának tulajdona az 1430-as évektől és ugyancsak a 16. sz. első évtizedében folynak új építkezések. 46 Bár a későközépkorban, főleg inkább a XVI— XVII. században többször előfordul, hogy a kályhacsempék negatívját hosszú időn keresztül használják, olyan esetet, amikor az összes negatívok fennmaradtak és a teljes kályhát később is el lehet készíteni, nem tudunk elképzelni. így a magyarországi és a csehországi kályhák felállítása között feltételezett 40—50 éves időközt is túl hosszúnak találjuk, s ráadásul az egyes csempék között olyan nagyfokú technikai egyezést találtunk, amit csak azonos fazekasműhellyel magyarázhatunk. 47 A történelmi kérdések vizsgálata is nyújt olyan adatokat, amelyek a korábban is fennálló kapcsolatokkal magyarázzák az egyidejűséget. A XV. sz. közepén a csehországi politikai viszonyok rendkívül bonyolultak. A század kezdetétől folyó népmozgalmak, felkelések és vallásháborúk látszólag a vallási kérdéseket tolják előtérbe, de mögöttük a parasztság, az egyre erősödő városi polgárság és a főurak egy részének osztályküzdelme, másrészt a nemzeti királyság kialakításáért vívott harc húzódik. Osztálykülönbségek, különböző hitkérdések, a kultusszal kapcsolatos eltérő álláspontok a pápasággal szembenálló huszitákat magukat is több pártra bontják, taboriták, túlzó és mérsékelt kelyhesek (utraquisták) egymással is küzdenek az egyes időszakokban, sa velük szövetségre lépő főnemesség osztályhelyzetének megfelelően rendszerint nem támogatja fenntartás nélkül a mozgalmat, csak míg számára is hasznosnak látszik. Zsigmond császár vejének, Habsburg Albertnek halála után 1439—1453 között interregnum volt Csehországban. A Habsburg pártot elsősorban a katolikus hitű főurak jelentős erejű csoportja jelentette, élükön a Rosenberg, Riesenburg, Neuhaus, Lichtenburg családdal és néhány várossal; korábban császári pártként, később „Strakonici szövetség" néven tömörültek. Velük szemben Podjebrad György pártját találjuk, a Sternberg, Trcka, Duba, valamint a morva Kunstat, Pernstein és Sternberg urakkal. Ez a cseh nemzeti párt, mely a túlzó kelyheseket támogatja, nélkülözhetetlennek tartja a választott király jelenlétét, és az ország egységét akarja erősíteni. Első pillantásra szembetűnik hasonlósága a — részben hasonló okok által létrejött — magyarországi Hunyadi párttal, mely Albert halála után szintén nem támogatja a Habsburg örökösödést, és ugyanúgy a központosító törekvésekkel, a bárók hatalmának korlátozásával jut el 1457 után a nemzeti királysághoz. 1453 áprilisában Podjebrad György más cseh főurakkal együtt Bécsben hűségesküt tesz Lászlónak, aki elfogadva a csehek feltételeit, októberben országukba utazik, és Prágában Széchi Dénes esztergomi érsek cseh királlyá koronázza. 48 Az új király egy évig tartózkodott országában, csak 1454. nov. 27-én indult el Boroszlóba, honnét 1455 februárjában ment vissza Bécsbe. Az év végén ismét Prágában találjuk. A következő év legnagyobb részét Magyarországon töltötte és csak 1457 szeptemberében utazott Bécsből ismét Prágába, hogy ott közelgő esküvőjét megülje, de novemberben meghalt. Láthatjuk tehát, hogy Habsburg László rövid uralkodása alatt — a főurak követeléseinek engedve — mindhárom országában rezideált, s néhány országgyűlési utat leszámítva bécsi, prágai és budai palotáit lakja. 49 (Kézenfekvő, hogy feltételezzük, előbb-utóbb az előbbiknél is meg fogják találni a személyével kapcsolatos leleteket.) A király adományaival nemcsak csaladjának régi híveit jutalmazta, de az ezekkel szemben álló nemzeti pártok fő embereit is, akik uralmát végül is lehetővé tették. Magyarországon Hunyadi, Csehországban Podjebrad György birtokai gyarapodtak. Valószínű, hogy jóval több főúr városi házában vagy várában került felállításra a királyi műhely kályhája, mint ahányról már tudunk. Lichnice várának tulajdonosát sajnos 1470 előtt nem ismerjük, és így az esetleges korábbi összefüggések homályban maradnak. Lipnice váránál azonban tudjuk, hogy a Trcka család már 1434 után megszerzi; Miklós (I. f 1453) a nemzeti párt egyik vezető tagja, majd ennek fia Burján (|1480), továbbá ismét Burján (II.) nevű fiú tulajdonában volt, az utóbbi haláláig, 1522-ig. 50 V. László idejében ezek közül Burján (I.) jöhet számításba, amire már J. Kouba is felhívja a figyelmet. 51 Lipai és Lipnicei Trcka Burján lovag a legfelsőbb országos bíróság tagja, s részt vett a Várdai I. bácsi érsek által vezetett követségben, mely a király menyasszonyáért utazott. V. László meghatalmazó levelében név szerint említi a követek között. 52 A MŰHELY HATÁSA A KÖZÉP-EURÓPAI FAZEKASSÁGRA Már korábban is kimutattuk a királyi műhely kályhájának nagy jelentőségét, ami abban nyilvánult meg, hogy a sok helyütt álló kályhák a környékbeli fazekasműhelyek munkáinak stílusát erősen befolyásolták. Részben közvetlen lenyomatok, néha újra mintázott másolatok készültek egyes csempékről (elsősorban a lovas, griffes és az oroszlános díszítésűeket kedvelték), másrészt még később is a kályha egészének stílusát 185
