Budapest Régiségei 21. (1964)

TANULMÁNYOK - Zolnay László: István ifjabb király számadása 1264-ből 79-114

Henel kétségkívül igen jelentős tőkével rendelkezett, mert hamarosan megkapta a 800 márka ezüstre taksált komáromi váruradalmat IV. Bélától, aki azidőben — az ország újjáépítése idején — lázasan keresett kölcsönöket.

211 (Az esztergomi és budai pénz verőkamara után 1253-ban hallunk először a szlavóniai, pakraczi és zágrábi pénzverésről, Gutkeled nembeli István báni pénzverésének színhelyéről.

212

) Henel fiai közül Wyluinus 1261-ben, mint kamaraispán a komáromi uradalommal kapcsolatban szerepel.

213 Ettől az időponttól — 1261. — egészen a már Walter ispánnal kapcsolatban ismertetett 1265. ápr. 1-én kelt, IV. Béla-féle oklevél időpontjáig nincs adatunk sem a Henel-fiakról, sem utódjukról, Walter ispánról. 1265-ben IV. Béla, alig pár héttel a számára gyászos isaszegi csata után, Walter kamaraispánt, az új budavári rectort nyolcszáz márka ezüst lefizetése ellenében a komáromi váruradalomba helyezi. IV. Béla ekkor elmondja, hogy a komáromi váruradalmat „a Wluelino, Oltmanno et Neklino Judeis, filiis videlicet Henel, quondam comitis camere nostre... pro magna summa pecunia, ex administracione camere fisco Regie débite" tőlük elvette.

214 Ugyanerről az ügyről még részletesebben számol be IV. Béla 1268. okt. 14-én kiadott oklevele: „Quod cum Wluen, Nekkul et Oltmannus

215 Judei, filii Henel Judei, nobis scientibus conduxissent tricesimam a Domina Regina... pro certa pecunie quantitate, nec excoluissent totam debitam et conuentam quantitatem, sed adhuc remansissent debitores in octingentis marcis fini argenti domine Régine Castrum suum Camarun, cum omnibus pertinenciis suis... ac molendino in Thota existenti, Quod castrum nos post Tartaros Henul Comiti, Judei, patri eorum donaveramus.. ."

21G A Syr Wulamra, Syr Wilamra

217 vonatkozó velencei adatok szükségképpen felvetik bennünk a Computus számadójának és Henel fia Wluen (Wyluinus, Wluelinus) 1261. évi kamaraispán személyének esetleges azonosságát. Gyanítható, hogy 1261 után, ez a nagy vagyonú regale-bérlő, aki családostul bérelte a királynéi harmincadvámot is, IV. Bélától István ifjabb király országrészébe ment át. Amíg az idősebb királyi házaspárnak nyolcszáz márka ezüsttel maradt adósa (a komáromi vár s a Csallóköz ekkori vételára), addig ugyanilyen összeggel hitelezte meg az ifjabb királyt. Ha Wluen, Wyluinus zsidó kamaraispán azonosítása Syr Wulammal helyt áll, az 1263. év nyarát tekinthetjük Wluen-Wulam átállása idejének. 1263. július 23-án ugyanis IV. Orbán pápa felszólítja IV. Bélát: a királyi jövedelmek behajtására szaracént és zsidót többé ne alkalmazzon.

21

* Az 1264. évben, a két király háborúsága idején sem IV. Bélának, sem István regale-, vagy kamarabérlőit nem ismerjük. 1265-ben viszont kiderül: Walter ispán már jóval 1265. április 1. előtt is IV. Béla kamaraispánja volt (ezt mutatja a velencei számadás 122. tétele is), s az 1261-ben még Wyluinus birtokában lévő Komárom várába Walter már jóval 1265 tavasza előtt jelentős összegeket invesztált. A számadás 116. tétele pedig azt bizonyítja, hogy Syr Wulam már az 1263. év vége, vagyis a Computusban rögzített hitelművelet kezdete előtt is hitelezői kapcsolatban volt István ifjabb királlyal. Ezekkel a meggondolásokkal megnyugtató módon kiiktathatjuk Husztinak Syr Wulamról, mint velencei kalmárról szóló következtetéseit. A Computus „Syr" titulációja megilletheti Wyluinust, a király — zsidó származású — comes camerejét. Éppen úgy, mint a vallon eredetű Ser, vagy Syr Godynus esztergomi kereskedőt (1269—1294), vagy ennek atyját, Ser Perezt, vagy Syr Lyz esztergomi polgárt.

219 A dominust helyettesítő Syr megnevezésnek Wluen comes zsidó származása nem mond ellen.

220 Syr Wulam személyét az e korban Magyarországon említett más Vulam-Wylam nevű személyekkel azonosíthatónak nem tartom ; azonban e lehetőségre mégis felhívom a figyelmet. Az 1260-as években Wernelius, Wyllam, Thamar és Albert Selmecbányái polgárok 250 márka ezüstön megszerezték IV. Béla királytól a honti várföldekhez tartozó Bakabányát, Gyekest és Hontbagonyát.

221 211 Szentpétery I. : 1100 sz. — Léderer E. : i. m. 174. — Scheiber Sándor professzor szíves közlése szerint Leiblein és Nekel 1257-ben „Comités Camere illustris ducis Austrie". 212 Hóman B. : i. m. 334. 213 Szentpétery 1. : 1271. sz. — Gárdonyi A. : i. m. 75. 211 Knauz F. : I. 520. — Hóman B. : 467. 215 A három név egy 1338. évi átiratban: Wluyn, Nekel, Oltmannus. II. Ulászló átiratában: Weluen, Nekkul, Oltmannus. 216 Knauz F. : I. 550. — Vö. Magyar-Zsidó Okmánytár I. 26., 27. 217 A velencei fragmentumban Syr Wullamus, Syr Wilam (2 ízben), Syr Wilamus (1) és Wilamus, Wylamus (1—1) alakban írják a nevet. 218 Wenzel G. : III. 34. — Knauz F. : I. 4*7. 219 Schünemann K. : Die Enstehung des Städtewesens in Südosteuropa. Breslau und Oppeln. É.n. 102. 220 WelleszJ. : Isaak b. Mose Or Sarua. Pressburg, 1905. 27. (Jehuda Sir Leon). 221 Szentpétery I. : 1421., 1661. 110