Budapest Régiségei 21. (1964)

JELENTÉSEK - Bertalan Vilmosné - H. Gyürky Katalin: Középkori útrendszerek kutatása a budai várnegyed területén 345-364

BERTALAN VILMOSNÉ —

H. GYŰR K Y KATALIN KÖZÉPKORI ÚTRENDSZER KUTATÁSA A BUDAI VARNEGYED TERÜLETÉN Az I. Úri utca 45. sz. lakóház műemléki helyreállítását megelőző kutatásnál az épület előtt, a mainál korábbi, kavicsos utat figyeltünk meg. A megfigyelés felvetette Buda középkori úthálózata, az úthálózat kialakulásának kérdését. Az utak keletkezésének koráról, fenntartásáról igen kevés történeti adatunk van. így a régészeti kutatásra ezen a téren jelentős szerep vár. Várostörténeti kutatásunk, mely rövid múltra tekinthet vissza a hiányos okleveles és egyéb történeti anyag miatt, sok esetben csak a régészeti megfigyelésekre támaszkodhat. A régészeti, történeti és műszaki kutatások összehangolása a város történetének feldolgozásánál szép eredményeket hozhat, hasonlóan a külföldi komplex várostörténeti kutatásokhoz. A kutatást a Várban folyó nagyarányú helyreállítási és közmű (csatorna, vízcső) felújítási munka tette lehetővé. Ennek során igen széles területen a Dísz tér és Kapisztrán tér közötti szakaszon: az Űri utcában, a Petermann bíró utcában és a Bécsikapu tértől a Táncsis Mihály utcán át a Hess András térig tehettük megfigyeléseinket az utakra vonatkozóan. Észleléseink alapján az alábbiakban egy-két várostörténetileg hasznos következtetés levonását kíséreljük meg. Űri utca — Móra Ferenc utca sarok (2. kép. L. 17. jegyzet). A Vízművek csőhálózatának felújítása során az Űri utca páratlan oldala előtt az úttesten húzódó árokszakaszban, ahol a régi nyomvonaltól kissé eltértek, az árok keleti metszetében a mai szint alatt egy kavicsos utat találtunk. Az út kisebb-nagyobb agyagba ágyazott kavicsokból áll, melyek sok helyen alul barnás elszíneződésűek. Rétegvastagsága 10—20 cm között váltakozott. A kavicsos út felett barna, homokos épülettöredékes földréteg fekszik, melyből XIII—

XVI. századi kerámia, vas- és csontanyag került elő. Az út alatt barna humuszréteg húzódik, melyből leletanyag nem került elő. Ez a humuszréteg közvetlenül a sziklafelszínen helyezkedik el a mai szint alatt 60 cm mélységben. A budai palota feltárásánál a sziklatetőn húzódó barna humuszrétegben bronzkori anyag került elő. A legkorábbi középkori (XIII. sz.) rétegeiben ugyancsak ezzel a barna humuszos földdel keverve kerül elő az őskori leletanyag.

1 Űri utca — Szentháromság utca sarok (2. kép. L. 18. jegyzet). A Szentháromság utcát keresztbevágó árokszakaszban, a modern közműhálózat közötti, érintetlen területen a mai útborkolat alatt törmelékes barna földréteg van. A rétegből cserépanyag nem került elő. E földréteg alatt égett téglatörmelékes réteg húzódott, melyben gazdag XIII. századi ausztriai és hazai kerámia anyag volt (4—5,18. kép). Az égési réteg alatti agyagos, zöldes elszíneződésű rétegben állatcsontokat találtunk. Ez alatt a réteg alatt közvetlenül a Duna-kavicsos út fekszik, amelyből ugyancsak kerültek elő állatcsontok. Az út alatt barna humusz és szikla van. Mint látjuk tehát, ezen a szakaszon a kavicsos út és a rétegek megegyeznek az Űri utca elején tapasztalt rétegviszonyokkal, ami a két leírt ponton meghatározott út azonossága mellett szól. Az út egységes, XIII. század végére, XIV. század elejére tehető kialakítására mutatnak a műemléki helyreállítást megelőző házkutatások eredményei

2 is. A XIV. században épülnek a mai Űri u. 4., 6. alatt feltárt lakóházak. Űri u. 8., Űri u. 24., 31., 34., 36., 37., 38., 48—50. sz. épületek. Az Űri u. 4L sz.

3 épület 1 Nagy L. : Őskori telepnyomok a budai várhegyen. Arch. Ért. 1952. II. f. 2 A budai vár házainak 1957. évi műemléki kutatásai. Bud. Rég. XIX. 301—365. 3 Gerevich L. : Gótikus házak Budán. Bud. Rég. XV. i 345