Budapest Régiségei 21. (1964)
ANYAGKÖZLÉS - Czagány István: A középkori körtetagos profiltípus emlékei a budai Vár területén 267-285
Más, tisztább kép fogad a domonkosok hajdani Szt. Miklós kolostortemplomának szentélyében. Az 1396 előtt 7 épült körtetagos bordakötegek és a hengeres profilú ülőfülkék kapcsolatában (3. kép) szembetűnően a körtekötegeké a vezető szerep. Sőt a hajdan szentélysarkokban állott bordakötegeknek nemcsak az élbordái körtetagosak, hanem a falibordái is fél körtetagból állnak. 8 Ez pedig azt jelenti, hogy Budán itt jelentkezik először tisztán a „körtetagos profiltípus". Tehát nem mesterségesen erőszakolt dolog erről a profiltípusról beszélni, mert vannak összetett épületszerkezeti csomópontok, amelyek kizárólag ezzel a profiltípussal készültek. Vagyis a „körtetagos profiltípus" szerepe majdnem ugyanolyan jelentőségű a gótika fejlődéstörténetében, mint a grafikus-, vagy a hengeres stílusé, — annak ellenére, hogy ez a profilstílus nem önállóan indult, hanem az utóbbiból alakult ki. Nagy kár, hogy a formaeredet felkutatásával foglalkozó művészettörténettudomány eddig még nem tudta megállapítani ezeknek a domonkos templom első átépítéséből fennmaradt szentélymaradványoknak a külföldi származásterületét. így csupán Möller István megállapítására 9 vagyunk utalva, amelynek alapján ezek formaanalógiái a kolozsvári Szt. Mihály-templomban találhatók meg, — de ez a megfigyelés legfeljebb a stílus elterjedtségére és nem a származásterületre mutat. A stílusfejlődésnek ugyanebből a periódusából maradt fenn az Úri utca 33. sz. utcai traktusának keleti homlokfalában az a csúcsíves záradékú, emeleti ablakkőkeret, amelynek profilja (1. kép) szintén vezérkörtetagos. A derékszögben elhelyezkedő profil közepén, 45°-os hajlásszögű tengellyel áll a körtetag. Ez még a Mária Magdolna-templom „Möller oszlop"-ának kompozíciójára mutat, a külső oldalán nagy hengeres horonyból kicsiny kísérőhengertagba átforduló folytatásával együtt, — ami korai sajátság. Viszont a belső oldalán a vezérkörtéhez simuló félkörtetag már a domonkos templom szentélyének bordakötegeinél jelentkező, félkörtés falibordákra emlékeztet, ami okvetlenül XIV. századi vonás. A „vezérkörtetagozatos profil" fejlődéstörténetének ismertetésében kimagasló helyet kell biztosítani a Mária Magdolna-templom hatalmas tornyának, amely emeleti ablakain a legtisztább formában őrizte meg ezt a profiltípust. Az első és második emeleti ablakokon (6—7. kép), valamint a földszinti toronyalja keleti hevederén — amely egykor a tornyot a hajótól elválasztotta — nemcsak a primer profil középtengelyében áll a vezérkötegtag, hanem a két oldalán szimmetrikusan helyezkednek el a kísérőtagozatok is. Ugyanez a jelenség még fokozottabban látszik a hajószentély egyetlen megmaradt bordakötegén, 10 ahol a kísérő fali- és harántbordák is félkörtetagok, tagozatkapcsolásuk pedig meglepő egyezést mutat a domonkos szentély körtekötegein látottakkal. Ezek az emlékek a profiltípus budavári, legmagasabbrendű iskolapéldái ; az eddig tárgyalt profilrendszer kétségtelenül bennük kulminál a XV. század folyamán, 1400 után. 11 Ezen a helyen bizonyos mértékig a stíluseredet is tisztázott, amennyiben valószínű, hogy a torony délnémet területi, Ulm-Stuttgart vidéki előkép után épült. Ugyanis a toronyalja csillagboltozatának a württembergi Maulbronn kolostortemploma baldachinoltár-boltozatával mutatkozó erős rokonsága (10. kép) 12 a származásterületet is kijelöli. Érdekes, hogy az eredet itt is Ulm-környékére, a strassburgi páholy területére mutat ugyanúgy, mint a Nagyboldogasszony-templom Mária-kapujánál. Ma még talán korai volna messzebbmenő következtetést levonni a Mária Magdolna- és a Szent Miklóstemplom „vezérkörtetagozatos profil"-ú, faragott kőemlékeinek esetleges közös, külföldi származásterületére vonatkozóan. Erre csak akkor kerülhet majd sor, ha a Szent Miklós-kolostortemplom szentélyében látható profilképzés külföldi eredetét ismerni fogjuk. Addig azonban talán nem lesz túlzás felhívni a figyelmet a két 7 Csemegi J, : A Hess András téri volt domonkos-templom romjainak építéstörténete. Horler—Pogány i. m. 350. 8 Halászbástya Kőemléktár: 24/1, 24/2, 24/3, 24/4, 24/5, 137 (2 db.) sorszámmal ellátva. Horváth H. : A Fővárosi Múzeum Köemléktárának leíró lajstroma. Budapest, 1932. 9. 9 Forster Gy. : A budavári Halászbástya és a domonkos szerzetesek templomának romjai. Magyarország műemlékei. I.'Bp. 1905. 10 Halászbástya Kőemléktár. 11 Entz G.—Csemegi J.: i. m. 369. Építéstörténeti fejezet. 12 A baldachinoltár boltozatának szerkesztősémáját lásd Rudolf Redtenbacher : Beiträge zur Kenntniss der Architektur des Mittelalters in Deutschland. Verlag von Klimsch Co. Frankfurt a. M. 1872 ( ?) művében. Capitel 16. Gewölbe und gewölbte Räume.,, • • • vergegenwärtigten uns zwei hübsche Sterngewölbe von Baldachinaltären in der Klosterkirche zu Maulbronn, von 1501 • • •." Tafel 55. Maulbronn 1501. Fig. 4. — Csemegi J. i. m. i. h. a Mária Magdolnatorony aljának kapuzatairól és énekkarzatáról — következésképpen a csillagboltozatáról is — tett, és a XV. sz. közepe tájára történt datálása az időközben, helyszínen lefolytatott ásatások eredményei alapján, bizonyos időrendi eltolódást szenvedett. (Dr. Bertalan Vilmosné ásatásvezető véleménye alapján.) Ugyanis a feltárt falak relatív kronológiai periodizálása arra mutat, hogy az utolsó, gótikus templomátépítés az 1500 körüli évekig is eltarthatott és a csillagboltozat feltehetően ezzel az építkezéssel egyidőben készült a toronyalja keleti hevederívével egyetemben. — A torony keleti falán feltárt Szt. Kristóf freskó 1503-as évszáma és a csigalépcsőtorony falbakarcolt 1496-os évszáma azt bizonyítja, hogy ebben az időben folytak a tornyon munkálatok. Tehát az 150l-re datált maulbronni boltozat sémájának itteni felhasználása ugyanebben az időben lehetséges. — Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a Mária Magdolna-torony főkapujának, ajtóinak és az összes ablakainak tervezéstechnikai arányszerkesztései 45°-os rendszerűek. Ugyanígy a toronyalaprajz arányszerkesztő főkulcsa is — amely a strassburgi építőpáholy anyakulcsával igen sok tekintetben azonosságot mutat. 271
