Budapest Régiségei 21. (1964)
ANYAGKÖZLÉS - Parragi Györgyi: Újabb késő-római leletek a Bécsi úton 215-238
51. sír MOT épület és a San Marco utca sarkánál csatornázás közben kerültek elő É—D-i tájolású, téglalapokból összeállított sír, másodlagosan felhasznált sírkővel lefedve. A sírban melléklet nem volt (38. kép). Az előkerült 51 sírt vizsgálva a következőket állapíthatjuk meg. A temetőben változatos sírformákkal találkozunk. Leggyakrabban téglalapokból összeállított sírokba temetkeztek, de előfordultak kőlapokból, másodlagosan felhasznált épületfaragványokból, sírkövekből összeállított sírok is. A 18. sír fedőlapjának felhasznált sírkő tympanon részében lévő Medusa-fő (37. kép) megegyezik a Bogdáni úton előkerült szarkofág akrotérionjában kifaragott Medusa-fővel, melynél kimutattuk, hogy a brigetioi szarkofágokkal áll kapcsolatban, s a III. század elejére keltezhető. 7 A 17. sír egyik oldalának szarkofág feliratos lapját használták fel. Az írásos rész a sír belseje felé volt fordítva. Szövege a következő. Diis • Manibus • Marco VLPio • VICTORI QVONDAm VETeranus.LEGionis.II.ADI.utricis QVI• VIXit• ANnos• LV• ET• Marco, VLPio. VICTO RINO. QVESTORI. COLoniae • AQincensium • ET • VLPio • VICTORINE QVONDam • FILIiS • EIVS • Marcus • AVRelius • MARCELLINVS • NEPOS ET • HERES • EIVS • PERFACIENDVm • CVRAVIT • A szarkofágot a III. század első harmadára keltezhetjük. A szöveg között levő kis e betű-a IILsz. -első harmadában tipikus az aquincumi sírköveken. 8 A két szélen kifaragott Attis típusa is erre az időre utal. Az 51. sír fedőkőlapjának használt sírkő mellképes mezeje letörött (38. kép). A középső mezőben halotti lakoma jelenetet faragtak ki, elölnézetben ábrázolva. A női alak egyik kezében kétfülű korsót másikban kendőt tart. A sírkő két oldalát borostyán levél és inda keretezi, mely a sírkő alsó részén kifaragott kráterből indul ki. Szövege a következő: Diis Manibus SEPtimio. MESSI.ANO VETeranus • EX • Bene • Ficiario • LEG[ati] QVI-VIXIT-ANN[os] LX.Menses.VII • DiesVAVR[elia • ]VER[a] MARITO-DIGNI[s] SIMO-OBMERIT[a] F[aciendum] Quravit] A sírkövet a III. század első évtizedeire tehetjük. A betű típusok között a G betű lehúzott szárú írásmódja utal erre az időre. Az inda kezelés is a III. század első évtizedeire jellemző. Legközelebbi analógiája egy Aquincumból Intercisába került kő. 8a A temetkezés másik módja, mikor a halottat lepelbe vagy gyékénybe burkolva egyszerűen a földbe fektették. Az így eltemetetteket gyakran egy vagy két sor téglával födték le. Ha tájolás szempontjából vizsgáljuk a sírokat, megállapíthatjuk, hogy leggyakrabban Ny—K-i és K— —Ny-i irányban fektették a halottakat. Ez a tájolási mód számos késő-római temetőben előfordul. Bogdáni út, Szentendre, 9 Pilismarót, 10 Intercisa 11 késő-római temetőiben. Sági szerint a temetkezésnek az a módja, mikor Ny—K-i tájolás mellett a fej a sír keleti felében van a III. század közepétől a birodalom bukásáig szokásban volt, a római, az orientális és romanizált nyugati elemek egyaránt alkalmazták. 12 Azok a sírok, ahol a fej Ny-on van általában mellékletben szegények, ami önmagában is késői időkre utal. Intercisában I. Valentinianussal zárul a Ny—K-i tájolású sírok kora. A Bécsi út 4. szám alatt előkerült, Ny—K-i tájolású, melléklet nélküli sír egyik tégláján is Valentinianus kori bélyeg volt, úgyszintén a Kísérleti Lakótelep a 4-es számú, Ny—K-i, melléklet nélküli téglasír egyik tégláján is. 7 Bogdáni úti temető. Bud. Rég. XX (1963). 8 CIL III. 15161 szám alatt a legközelebbi analógia. 8a Intercisa I. Arch. Hung. XXXIII (1954). XXXVII. t. 6. kép. 9 Barkóczi L. : Folia Arch. XII (1960). 126. 10 Uo. 11 Sági K. : Intercisa I. Arch. Hung. XXXIII (1954). 93. 12 Uo. 235
