Budapest Régiségei 21. (1964)
TANULMÁNYOK - Lócsy Erzsébet: Középkori telekviszonyok a budai várnegyedben : 1. közlemény 191-208
(18,84 m), a Zaigerben a 147. sz. sarokház a Schuller Gässl déli oldalán, homlokzata 9 öl 1 láb (55 láb = = 17,38 m) és „Hat noch guets gemeür, gwölber und Keller". Ennek déli szomszédságában állott 1. sz. épület térre tekintő sarokház volt (Szentháromság tér 6.). 7 * A Marék térképen 123. sz., Országház utcai homlokzata 21 m körül, — a Zaigerben 148. sz. 9 öles homlokzattal. A középkorban — a Haüy térkép tanúsága szerint telkén zsákutca húzódott, valamint négy lakóház helyezkedett el. A 173. és 175. sz. homlokzata a zsákutcára tekintett, — a 172. és 176. sz. szélesebb homlokzata ugyancsak a zsákutcát szegélyezte, míg keskeny oldalhomlokzatuk — a zsákutca északi, illetve déli oldalán — az Országház utcára tekintett. A volt 1. sz. sarokház bontás előtti állapotában is teljes egészében újkori építmény volt, ezért a telek középkori beépítésének rekonstruálására nem vállalkozhatunk. Bár megjegyezzük, hogy a két keskeny homlokzat (21 és 27 láb) 4- a sikátor feltételezhető szélessége (3 m) megközelítőleg 60 lábas teleknek felelne meg. Ezzel az „újkori" Országház utca végére jutottunk, — a középkorban még délebbre nyúlt ez a házsor, mivel a mai Szentháromság tér középkori elődje jóval kisebb, beépítettebb volt. A mai téren állott — Országház utcára tekintő homlokzattal — a Haüy térkép 177. sz. (Zaiger 149.) és 178. sz. háza. Ez utóbbi az utca végét jelölő sarokház volt, mely minden valószínűség szerint az 1686. évi ostrom alkalmával pusztult el és már az 1696. évi Zaigerben sem szerepel. Összegezve a fent mondottakat az Országház utca középkori beépítésére vonatkozóan megállapíthattuk, hogy házai — kevés kivételtől eltekintve — nagyméretű épületek és zömmel a XIV. század folyamán épültek. Azt, hogy az utca létesítése illetve betelepítése tervszerűen, előre meghatározott rendben folyt, — azt a telekosztások igazolják. 73 Ahol ma az átlagosnál kisebb épületek emelkednek — ha a beépítéstől függetlenül a telekviszonyokat vizsgáljuk — ott is minden esetben határozott rendszert észlelhetünk. Például a volt 15. sz. szokatlanul kis —, és a volt 13. sz. ugyancsak szokatlanul nagy telkeinek összmérete (111 láb) két általános telekméretnek (54 -j- 57) felel meg. Ugyanerre az eredményre jutunk, ha az utca nyugati oldalán álló három kirívóan kisméretű épület: a 18, 20. és 22. sz. telkeinek méretét vonjuk össze (45 + 33 -\- 33 = 111) (9-12. kép). Ugyancsak igen érdekes eredményre vezet a két kisméretű sarokház — 16. és a volt 17. sz. — vizsgálata is. Előző homlokzata Haüy szerint 45, — utóbbié 46 láb. Ha ezekhez a keskeny homlokzatokhoz a sikátorok — a Dárda utca illetve a Fortuna köz keskeny középkori elődje — szélességét hozzámérjük, akkor ismét az Országház utca átlagának megfelelő telekméreteket nyerünk (a Marék térképen mérve mindkettő 18,50 m körül). Erre a kísérletre azért került sor, mert igen szembetűnő volt az a jelenség, hogy az utca mindkét oldalán éppen a sikátorok szomszédságában mutatkozott éles eltérés a telekosztások megszokott rendjétől. Az utca nyugati oldalán délről észak felé haladva a 2—14. számig azaz a Dárda utcáig ütemesen ismétlődnek a nagy telkek, illetve széles homlokzatok és a Dárda utca északi oldalán változott a megszokott kép a négy kisméretű épülettel, majd ismét zavartalanul folytatódik a megszokott méretekkel (24. és 26. sz.). Ugyanezt tapasztalhattuk az utca keleti oldalán is, északról dél felé haladva a 19—5. sz.-ig azaz a Fortuna közig, melynek déli oldalán — a Dárda utca északi szomszédságával teljesen azonos módon, itt három házra terjedően — változott a telekosztások üteme. A fentiekben említett méret összevonások és új elosztások alapján a feltehető középkori telekszélességeket felvetítettük a Marek-féle térképre. Ennek nyomán kitűnt, hogy a megközelítőleg azonos méretű telkek határvonalai az utca mindkét oldalán pontosan egymással szemben helyezkednek el (12. kép). Az elmondottak alapján talán megkockáztathatjuk azt a feltevést, hogy a terület — beépítését megelőző — felosztásakor a keresztutcákat nem tervezték meg, mert szükségességük esetleg nem volt előre látható, illetve mivel a keresztutcák csupán a gyalogos közlekedés kényelmesebbé tételét szolgálják, lényegében nélkülözhetőek is. 74 Itt hivatkozunk a francia Cordes város alaprajzára, 75 — melynek a budaival mutatkozó szembetűnő hasonlóságára Gerevich László hívta fel a figyelmet. 76 Cordes-ban az itteni Űri és Országház 72 Budapest Műemlékei I. 590. 73 A középkori telekosztásokra illetve telekméretekre vonatkozó igen értékes adatokat találhatunk az újabb nyugati, — elsősorban német várostörténeti irodalomban. Az alapított városokra jellemző szabályos telekosztással foglalkozik fi. Strähnt : Zur Verfassungstopographie der mittelalterlichen Stadt mit besonderer Berücksichtigung des Gründungsplanes der Stadt Bern. (Zeitschrift für schweizerische Geschichte. 1950/III. 372—410.) kiváló tanulmánya, melyre Fügedi Erik hívta fel a figyelmemet. E. Keyset : Städtegründungen und Städtebau in Nordwestdeutschland im Mittelalter. 1958. Remagen (Rhein) c. műve ugyancsak hangsúlyosan foglalkozik a telekosztások és a városszerkezet kérdéseivel. Külön tábla kötetben 40 középkori német város teljes alaprajzát közli, 86 ábra pedig középkori városalaprajzok részleteit szemlélteti. 74 Key ser : i. m. 34—35. 75 Cordes alaprajza: Pierre Lavedan: Les villes françaises. Paris 1960. 74., 48. ábra, 76 Gerevich L. : i. m. 138. 205
