Budapest Régiségei 21. (1964)

TANULMÁNYOK - Lócsy Erzsébet: Középkori telekviszonyok a budai várnegyedben : 1. közlemény 191-208

6. kép. Az Úri utca 31. sz. ház földszinti alaprajza Űri Gasse 31. Grundriss des Erdgeschosses a kapualjat, illetve annak szélességét tekintve az Országház utcában megfigyelt alaprajzi típushoz illeszkedik és nem a korábban említett 45 lábas típus jellegzetes példányaihoz az Uri u. 34—36-hoz, ahol a kisebb telek arányos beosztásának megfelelően a kapualjak keskenyebbek és ennek megfelelően a traktusok szélesebbek. A 18. sz. ház 13,80 m-es telken ugyancsak háromtengelyes. Kapualjának szélessége 3 m, déli földszinti helyisége 5,60 m széles (ez a méret nagyjából azonos az 50—60 lábas telken álló palotákéval), ezzel szemben északi helyisége csupán 2,20 m-es belső mérettel rendelkezik. Ez egyébként bolthelyiség volt a középkorban, utcáról bevezető ajtaja, illetve az ajtó fölötti világítóablak tanúsága szerint, — de traktusainak szélességi mérete alapján ezt az épületet sem sorolhatjuk abba az alaprajzi típusba, melyet a 42—45 lábas telken álló üzletházak képeznek. Különösen vonatkozik ez a 22. sz. épületre, mivel csupán 11,40 m-es (Haüy 33 láb, Zaiger 5 öl 5 láb) homlokzattal rendelkezik és ennek ellenére háromtengelyes. A 3 méter széles kapualj déli oldalán 4 m,, északi oldalán 2,40 m a traktus szélessége. Gerevich László szerint e két háznál (18. és 22.) „.. .a kapualj mellett az egyik oldalon igen keskeny helyiségek foglalnak helyet, azt a benyomást keltve, mintha a széles kapualjba építették volna be később."

36 Valóban a két boltozott helyiség között mutatkozó jelentős méretkülönbség nyomán gondolhatnánk erre. De mégis kevéssé tartjuk valószínűnek, mert ha a keskenyebb helyiségek méretét gondolatban egyesítjük a kapualjakéval, akkor 5 méteresnél is szélesebb kapualjat nyerünk, ilyen mérettel viszont még a legnagyobb palotáknál sem találkozunk. A Várnegyed legszélesebb, szinte csarnok-hatású kapualja az Uri u. 48-ban legszélesebb pontján mérve is csak 5,10 m.

37 A különösen gazdag XIV. századi homlokzattal rendelkező 20. sz. ház ezen az oldalon az egyetlen kéttengelyes épület. 3 m széles, ülőfülkés kapualjának északi oldalán 5,80x7,10 m-es boltozott helyiséggel.. Áttérve az utca keleti oldalára északról dél felé haladunk.

38 A Kard utca sarkán álló 19. sz. épület

39 maii homlokzata 19 m. A Haüy térképen és jegyzékben a 152. sz. alatt 43 láb, — oldalhomlokzati méretként 60 láb (19,49 m) szerepel, de kétségkívül ez utóbbi vonatkozik főhomlokzatára. Mai alaprajzából a számosújkori átépítés miatt nem vonható le teljes értékű következtetés középkori állapotára. 17. sz.

i0 földszintes épület mai homlokzati mérete 19,60 m. A Haüy térképen a helyén két ház szerepel a 153. és 154. számok alatt 27 és 36 lábas homlokzatokkal (összesen 63 láb = 20,46 m). A Zaigerben ugy36 Bud. Rég. XV (1950) 194. Gerevich i. m. 37 Bud. Rég. XIX (1959) 358. Ilosf

ai József 1957. évi felmérése. 38 Az utca tárgyalását északi irányban csak a Kard utcáig terjesztjük ki, mert a Kard utcától északra fekvő házsorteljesen más jellegű, mint az ettől délre terjedő szakasz. 39 Budapest Műemlékei I. 406. 40 Budapest Műemlékei I. 403. 1956. évi építéstörténeti kutatásáról Horler F.: Bud. Rég. XIX (1959) 307.. A kutatás sajnos nem terjedt ki az épület egészére, így arra a kérdésre sem adhatott választ, hogy a mai épület egységesvolt-e a középkorban vagy sem. 199,