Budapest Régiségei 21. (1964)
TANULMÁNYOK - Lócsy Erzsébet: Középkori telekviszonyok a budai várnegyedben : 1. közlemény 191-208
db, — 57 láb 20 db, — 24 láb 20 db, — 60 láb 18 db, — 48 láb 17 db, — 21 láb 14 db, — 45 láb 13 db, — 18 láb 10 db, — 39 láb 10 db. Ha ezeket a „típus méreteket" sorba állítjuk: 18, 21, 24, 27, 30, 33, 36, 39, 42, 45, 48, — 54, 57, 60 — akkor kitűnik az, hogy a méretek növekedése 3-3 lábnyi (azaz % ölnyi) ugrásokkal történik. — Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a gyakran előforduló kisebb méretekkel oszthatók a nagyobb homlokzatok: 18 — 36, 21 — 42, 24 — 48, 27 — 54, 30 — 60, — ugyanakkor: 18 + 21 = 39, 18 + 24 = 42, 18 +27 = = 45, 18 + 30 = 48, 18 + 33 = 51, 18 + 36 = 54, 18 + 39 = 57, 18 + 42 = 60, 21 + 24 = 45, 21 + + 27 = 48, 21 + 30 = 51, 21 + 33 = 54, 21 + 36 = 57, 21 + 39 = 60, 24 + 27 = 51, 24 + 30 = 54, 24 + 33 = 57, 24 + 36 = 60, 27 + 30 = 57, 27 + 33 = 60. Ebben az összeadási próbában többször előfordul az 51, mely a fent bemutatott típusméretek sorából hiányzott, mivel önálló méretként a jegyzékben csupán 5 db fordul elő. A „típus méretek" (összesen 290) tetemes hányadát képezik a Haüy-féle jegyzékben szereplő 388 épület összesen 430 méretének. A 290-hez még legalább harmincat számolhatunk a típussorba illeszkedő 51 lábas, — valamint a jegyzékben a típusméretek kétszeresével (66, 72, 78, 84, 108, 114 láb) feltüntetett épületekkel. A fentiek összevetése egyes objektumoknál az építéstörténeti kutatások eredményeivel — nem egy esetben megvilágíthatják a telek-összevonások illetve megosztások rendszerét. Ugyanez vonatkozik a ritkán előforduló — azaz nem típus — méretekre is, ahol többnyire a rendkívüli méret felezése, vagy két ritkán előforduló egymásmelletti telekméret összevonása, illetve új elosztása a felsorolt „típusméretek" valamelyikét eredményezi. Úgyszintén a rendkívüli telekméretek — gondolunk itt elsősorban a kirívóan nagy házhelyekre — segítségével arra is kísérletet tehetünk, hogy ezeknek a területeknek eredeti középkori állapotát kutassuk, azt az állapotot, melyet ez a térkép már nem tükrözhetett. (Megszűntetett jelentősebb épületek, később beépített középkori terek, utcák stb. 12 ) Gerevich László a budavári polgárváros középkori építészetével foglalkozó alapvető tanulmányában felhívta a figyelmet a középkori budai lakóházak alaprajzi sajátosságaira, megemlítve azt is, hogy az alaprajzi típusok és telektípusok összefüggéseinek felderítése nyomán remélhető a városépítés több problémájának tisztázása. 13 Ennek az összefüggésnek igazolására bemutatunk néhány — a sok közül vaktában kiragadott — középkori típustelket, illetve háztípust. Az alaprajzok elemzésénél jelen tanulmányunkban csak a földszinti alaprajzokkal foglalkozunk, és azoknak is csupán az utca felé eső szárnyával (kapualj és a mellette húzódó helyiségek) mert az épületek alaprajzi jellegét ezek tükrözik elsődlegesen, a telekmélység felé történő beépítéseknél több egyéni vonással találkozunk,—másrészt az utcafront kialakítása, az ami a városkép és a városszerkezet szempontjából döntő. A kisebbek között említenénk a második világháború után lebontott Szentháromság u. 3. sz. épületet 14 (1. kép). Ez a Haüy térképen a 88. sz. alatt szerepel,homlokzati mérete 21 láb (6,82 m), az 1696. évi Zaigerben 3 öl 4% láb = 22% láb (7,11 m) mai mérete 7,20 m. Arányi Lajos 1877-ben így ír az épületről: „Ezen, csupán kétablaknyi széles háznak csak egy benyúló boltozata van földszínt, vagyis a földszinti helyiség csak kapualjból áll, mely félkört képez.. ." 15 Ugyancsak a második világháború után bontották le az Uri utca 26. sz. épületet is. 16 Homlokzati hossza 7,80 m. Haüy nem közli önállóan, mert a térkép készülésének idején a szomszédos épületekkel képezett egészet. A Zaigerben a 27. sz. alatt 3 öl 5 láb == (23 láb) 7,269 m. Arányi leírása: „Ezen, csupán kétablakú széles két emeletes háznak földszinti része hajdan csupán egy dongaboltozatú kapualjból állott, melynek hossza 20 lépés. Ma egy folyósóra, egy bolt és egy szobára van felosztva." A kisebbek közül való ma is álló épület az Uri utca 47. sz. 17 Mai homlokzata 9,25 m. Haüy térképén 67. sz. 27 láb (8,77 m), Zaiger 64. sz. 4 öl 5 láb = 29 láb (9,16 m). Kapualjból és attól délre elhelyezkedő traktusból áll. Ez lényegesen fejlettebb alaprajz, mint a fentiek, mivel kapualja nem az eredetileg egyterű, földszinti boltozott helyiség későbbi megosztásából keletkezett, hanem középkori eredetű, melyet ülőfülkék tagolnak és kőkeretes, traktus felé vezető ajtó tör át. — Ugyané típushoz tartozik a Táncsics Mihály u. 10. sz. lakóház. Homlokzatának mai mérete 7,5 m, Haüy 244. sz. 27 láb (8,77 m), Zaiger 199. sz. 4 öl = 24 láb (7,58 m). Kapualja és traktusa középkori dongaboltozatos (2. kép). 12 A legkirívóbb méretű telek illetve épület a Haüy térkép 146. sz. sarokháza (Kapisztrán tér — Petermann bíró utca) 117x108 láb. 13 Gerevich L. : Gótikus házak Budán. Bud. Rég. XV (1950) 123—220. „A házak típusainak azonossága sokban elősegíti a telektömbök rendezettségének, áttekinthetőségének kialakulását. A háztípusoktól függ a telektípusok formája. A hatás természetesen kölcsönös." Gerevich i. m. 140. 14 Budapest Műemlékei I. 591. 1959-ben végzett építéstörténeti kutatásáról: H. Gyürky K.: Bud. Rég. XX (1963) 498—500. 15 „Ama 74 darab budavári ház, melyeknek keletkezését a mohácsi vész előttinek véli dr. Arányi Lajos irányadó 40 vázlati rajzzal. 1877." Leírásában a Szentháromság u. 3. sz. épület a 27. szám alatt Városház utca 69. 16 Budapest Műemlékei I. 592. 1959-ben végzett építéstörténeti kutatásáról: Gerő Gy.: Bud. Rég. XX (1963) 515—519. 17 Budapest Műemlékei I. 562—563. Az 1957. évi kutatásról Geró'Gy.: Bud. Rég. XIX (1959) 355—357. 13 Budapest régiségei 193
