Budapest Régiségei 21. (1964)

TANULMÁNYOK - Nagy Emese: A középkori Buda és Pest építészetének technikai és szervezeti kérdései : 1. közlemény 133-190

ugyan gyakran igen nehéz megkülönböztetni a saraboló véső nyomaitól, egyes esetekben azonban kétséget kizáróan bizonyítható használata (68. kép). A fogas szerszámok eltűnnek a sima felületekről, csak a vörös márványból készült faragványokon (zömmel sírkövek) találkozunk velük, ahol az anyag keménysége változatlanul megköveteli a korábbiakhoz hasonlóan a hegyes és fogas szerszámok használatát (75—76. kép). A faragványok széleinek kialakítása változatlanul keskeny lapos vésővel történik, azonban míg a XI— —

XIII. században az épen maradt kőfelületek mindegyikén, s a korai gótikában is leggyakrabban a végső megmunkálás után is megmaradnak a szélezés nyomai (57. kép), addig a XIV. és főként a XV. század gótikus faragványainál mind kevésbé találkozunk velük: a felületek egységes, tagolatlan kialakításra való törekvését akarják fokozni a kövek széleit hangsúlyozó keretek eltávolításával.

36 86 Ugyanez a jelenség külföldön is megtalálható, s Friedrich igen találóan hozza párhuzamba a késő gótika tagolásokat kerülő tendenciáival: pl. a fejezeteket mellőző, közvetlenül a falba, vagy pillérre futó ívekkel. Friedrich : i. m. 75. 163 49. kép. Befejezetlen római oszlopfő Székesfehérvárról Chapiteau romain inachevé trouvé à Székesfehérvár 50. kép. Befejezetlen oszlopfő Esztergomból Chapiteau inachevée trouvé à Esztergom