Budapest Régiségei 21. (1964)

TANULMÁNYOK - Nagy Emese: A középkori Buda és Pest építészetének technikai és szervezeti kérdései : 1. közlemény 133-190

19. kép. Nagyoló kalapács Marteau à dégrossir kozunk vele több más kőfaragó szerszámmal együtt, emblémaszerű összeállításban (28. kép). A fentiekkel azután a Budán eredetiben előkerült kőfaragó szerszámanyagról el is mondtunk mindent : a kalapácsok és csákányok közül a legnagyobb számban előforduló típussal csak késői ábrázolásokon találkozunk, így a lelőhelyek tanúsága a valóságos datálást fedi. A többi szerszám lehet a XVI. századnál korábbi is. Van azonban még egy szerszámtípus, ami az eredeti budai szerszámanyagban nem fordul elő ugyan, de megtaláljuk budai kőfaragó-jeleken (26. kép) és az előbbiekben említett kőfaragó címerpajzsában (28. kép) : ez a külföldi kőfaragó ábrázolásokon is leggyakrabban előforduló szerszám, melynek nyomait — mint a későbbiekből kitűnik — a budai kőanyag jelentékeny részénél is megtaláljuk, egy csúcsos végű és egy, a nyéllel párhuzamos, lapos élű fejsze kombinációja, a német „Spitzflache"-ből rossz magyarsággal lefordítva „csúcsélű kalapács"-nak nevezett szerszám, melynek hegyes végével elvégezhető a nagyolás, míg a másik végével a rögtön ez után következő munkafázis, a felület végső lesimítása történik.

21 Az előbbiekben említett budai kőfaragó-jelen és a címerpajzsban látható, a XIV. század végéről, XV. század elejéről származó „Spitzfläche" azt a „nehezebb" szerszámformát mutatja, melynél az egyenes élű ütőtag a nyélig azonos szélességben folytatódik, majd innen fokozatosan elkeskenyedik és hegyben végződik (28. kép). Egy másik későbbi, valószínűleg a XVI. század elejéről származó budai sírkő címerpajzsán a típusnak másik, „könnyebb" variációja tűnik elénk, ahol a szerszám középső része a nyéllyuk környékének kivételével elkeskenyedik. így a szerszám súlya lényegesen csökken és finomabb megmunkálásra válik alkalmassá (29. kép). Kieslinger szerint ez utóbbi változat a XV. század végén terjed el,

22 s ezt tanúsítják az ábrázolások is, melyeken a XV. század végén tűnik fel az új szerszámtípus (36—37. kép), hogy a XVI. században lépten-nyomon találkozzunk vele. 21 Természetesen mindez történhet két külön szerszámmal is, ahol a nyél két oldalán ugyanaz a szerszámtípus helyezkedik el, tehát a már említett, két csúcsos végződésű ütőtaggal ellátott kalapács és a kétélű fejsze. 22 Kieslinger A. : i.m. 154. 20. kép. Hegyes végű kalapács és kőműves kalapács Marteau pointu et marteau de maçon 146