Budapest Régiségei 20. (1963)

TANULMÁNYOK - Kozák Károly: Kétfejű sasos kályhacsempék Magyarországon 165-200

—- mint az 1734-ben felállított Károlyi-huszárezred századainak zászlóin is

5 — a hadizászlók egyik oldalán a Madonna, másik oldalán pedig a kétfejű sasos magyar címer használata általánossá vált. A nemzet nem ismerte el jogosnak a kétfejű sasos címer használatát, többször tiltakozott is ellene. Az 1832—36. évi országgyűlésen Veszprém vármegye kérte, hogy ,,a) minden Magyarországon vert pénzek magyar jelekkel és körírással készüljenek; b) minden köz- és kamarabeli épület magyar címerekkel és felírásokkal ékesítessenek, a magyar kereskedők hajóira, de egyéb magyar hajókra is magyar címer tétessék, úgy szintén a katonaságnál is az ország színei hozattassanak be, és mindennemű országos intézetekben az ország címere és pecsétje használtassák ; a hivatalos pecsétek szintén magyar felírással legyenek."

6 Hiába voltak azonban a kérelmek, javaslatok, a kétfejű sas — az idegen uralkodó szimbóluma — még hosszú évtizedekig használatban maradt Magyarországon, sőt, még a XX. század elején is feltűnik néha.

7 A fenti rövid ismertetésből is kitűnik, hogy a kétfejű sas motívumával igen sok helyen és hosszú időn át találkozunk. Igen érdekes, hogy már a XV. század végén találkozunk a kétfejű sassal Mátyás udvarában, egy kályhacsempen, amelyen egy teljes vértezetbe öltözött vitéz egy kétfejű sassal díszített címert tart a kezében. Voit Pál megállapítása szerint ez a kályhacsempe — egy másik, ugyanitt publikált kétfejű sasos kályhacsempével együtt, amely egykor a bécsi Stephansdom sekrestyéjében álló kályha egyik darabja volt — Budán készült 1480 és 1490 között, a magyar ,,zsánerképes kályha mesteré"-nek műhelyében.

8 A két sasos ábrázolás között igen sok azonos vonás fedezhető fel. Merev tartás, erőteljes szárnyak és combok, a szárny könyökök kissé befelé hajlanak, gyenge test, stilizált faroktollak. A fejek között nincs korona, karmaikban nem tartanak kardot ós jogart. A XVI. századi fegyvereken is gyakran találkozunk kétfejű sasos ábrázolással. Egy 1571-ben készített díszalabárdon a sas fejei között korona is van, mellében címer, jobb oldalán egy vízszintes pólyával, bal oldalán két ferde pólyával. A címer körül az aranygyapjas rendjel szalagja. A sas karmaiban nem tart semmit sem.

9 Egy másik, 1577-ben készített díszalabárdon a birodalmi sas mellén hárompólyás címer van, a sas egyik karmában nyilat tart.

10 Egy 1711-ben készített díszalabárdon is kétfejű sast láthatunk, a két fej mellett egy korona, mellrészen elhelyezett egyesített címer, a sas karmaiban kard és jogar.

11 Agyúkat is gyakran díszítettek kétfejű sasos címerrel. Egy 1574-ben öntött ágyún a sas fejei fölött egy korona van, mellén egy négyosztású egyesített címer, amelyet az aranygyapjas rendjel szalagja vesz körül. A sas karmaiban nem tart semmit sem.

12 1628-ban készült egy másik kétfejű sasos címeres ágyú, a sas karmaiban itt sem látunk kardot és jogart.

13 A budai vár sétányán, a Hadtörténelmi Múzeum előtt kiállított ágyúk között van egy 1726-ban és egy 1729-ben öntött ágyú kétfejű sassal, magyar címerrel, a sasok karmaiban kard és jogar. Egy másik ágyún is látható még kétfejű sas, a szárnyak evezotollai felfelé állnak. A leírt fegyvereknél megfigyelhető az, hogy általában a XVI. században készítetteknél a sas karmaiban nem tart kardot és jogart, amíg a XVIII. században csaknem minden esetben. Még a XVII. század elején is üresek általában a sas karmai. A szárnyak evezotollai a XV. századtól kezdve mind inkább felfelé emelkednek, a szárnykönyökök kihangsúlyozottsága is jelentősen gyengül. A fenti megfigyeléseket támogatják a XVIII. századból fennmaradt, vaslemezből készült, festett címerek. A kassai (Kosice) Miklós-börtönben kiállított kétfejű zászlósas egyik karmában jogart, a másikban pedig pallost tart.

14 Még számos helyen találhatók kétfejű sasos ábrázolások, de ezek ismertetésével most nem foglalkozunk, hanem hozzákezdünk az előkerült leletek leírásához. 166