Budapest Régiségei 20. (1963)

ANYAGKÖZLÉSEK - Huszár Lajos: A budai és pesti vonatkozású reneszánsz emlékérmek 451-464

szerezni, mint ha ide küldenék Messer Pietrót. Úgy látszik, ez meg is történt, mert 1488. május 11 -én Beatrix a nővéréhez, Eleonórához levelet intézett Bono családja érdekében, sőt 1488. január 13-án maga Bono írja Bécsből Francesco Gonzaga mantovai őrgróf hoz, hogy a magyar királyi pár gyönyörűséggel hallgatta játékát.

8 Bono egyébként 1497-ben hunyt el Ferrarában. Az érem előlapja jellegzetes reneszánsz viseletben mutatja Bono balrafordult mellképét. A hátlapon a szarkofágon ülő és citerázó puttó közérthetően szimbolizálja a híres lantos művészetét. Az 1457-ben készült jelzett érem Giovanni Boldu velencei éremművész műve, aki magát az érmen ,,pictor"-nak nevezi, bár festészeti művei mai napig nem ismeretesek (4. sz.). Pietro Bono személyét a régibb irodalom gyakran összezavarta Pietro Bono Avogario ferrarai asztrológus személyével. Miután az utóbbiról is készült emlékérem,

9 ennek következtében az utóbbi emlékérmet is néha tévesen Pietro Bono Bruzellis nevéhez kapcsolták. Az említett négy emlékérem olyan három személy emlékét őrzi tehát, akik hosszabb-rövidebb időre nyúló budai tartózkodásukkal hozzájárultak a Mátyás-kori Buda pezsgő szellemi életének elevenebbé tételéhez. II. NÉMET ÉRMEK Az udvari életben szerepet játszott humanisták olasz eredetű érmeivel szemben általában is eltérő jellegű a német mesterek által készült érmeken feltűnő személyek budai szereplése. Ezek ugyanis egy-két kivételtől eltekintve inkább a budai vár történeti eseményeihez kapcsolható egyéniségek, és így lényegileg még hangsúlyozottabb a budai vonatkozásuk is, mint az előbbieké. Egyik ilyen kivételBmndenburgi György alakja, aki mint II. Lajos nevelője még szintén az udvari élethez tartozó személy volt. Ez a György brandenburg-ansbachi őrgróf a fia volt Friedrich ansbachi őrgrófnak. 1484. március 4. és 1543. december 22. között élt; ós miután az anyja, Zsófia, II. Ulászló nővére volt, így került II. Ulászló budai udvarába (1508). Itt 1509 elején Corvin János özvegyét, Frangepán Beatrixot vette feleségül, s ezzel a Hunyadi-ház óriási birtokai jutottak a kezére. A király halálakor (1516. március 13.) többek között őt is fia gyámjai közé jelölte, és ettől kezdve az ifjú király nevelése teljesen az ő kezébe csúszott. A könnyelmű, gyönyörvadász és tékozló őrgróf teljesen a maga képére alakította a kezdetben sok jó tulajdonságot eláruló ifjút, és közvetve egyik fő okozója volt azon udvari szellem kialakulásának, amely végső eredményben a mohácsi katasztrófához vezetett. György őrgrófmég a mohácsi csata előtti időben visszatért hazájába, Ansbachba, ahol már 1515 óta megillette őt az őrgrófi méltóság, és hazatérése után a protestantizmus egyik leglelkesebb híve lett. Mindkét emlékérem, amelyet közlünk, későbbi eredetű, azaz Magyarországból való távozása utáni időben készült. A nagyobbik érem — előlapján az ábrázolt jobbrafordult mellképóvel, a hátlapján pedig címerképpel — 1534-ben készült és György őrgrófot 50 éves korában ábrázolja (5. sz.). A kisebbik érem csak egylapú öntvény az őrgróf jobbrafordult mellképével (6. sz.). Mindkettő Mathes Gebei nürnbergi éremművész (f 1574. április 22.) műve, aki mint szabad művész dolgozott Nürnbergben és a mintegy 340 db éremből álló munkásságával a legtermékenyebb német éremművésznek tekinthető. A nagyobbik éremnek ismeretes az a párdarabja is, amely Aemilia szász hercegnőt, György harmadik nejét (f 1592) ábrázolja; s némelyek feltételezik, hogy ez a két érem az 1532-ben kötött házasság emlékére készült, de Tentzel elveti ezt a feltevést.

10 Érdekes összefüggésre mutat rá viszont ezen érmekkel kapcsolatban Habich, aki megemlíti, hogy bizonyos 10 monogramista két rézmetszetű képéhez ezek az érmek szolgáltak mintaképül.

11 Egyébként azonban az éremmellkópek ugyanazon típust árulják el, mint Erhard Schön fametszetű portréi. A György őrgrófról készült arcképes érmeknek tehát keletkezési idejüknél fogva nincs budai kapcsolatuk, de mégis beilleszthetők a buda i vonatkozású személyi érmek sorába, mert a hosszú ideig Budán tartózkodott György őrgróf arcképét örökítik meg. Annál szorosabban kapcsolódik egy másik brandenburg-ansbachi őrgrófnak, Kázmérnak egy kis emlékérme Buda történetéhez. Ez a Kázmér, Friedrichnek a fia, 1481-ben született és apja lemondása után, 1515 óta uralkodott előbb fivérével, Johannái együtt, majd egyedül. Buda tör454