Budapest Régiségei 20. (1963)

ANYAGKÖZLÉSEK - Scheiber Sándor: Újabb zsidó sírkövek Budáról a török hódoltság korából 469-480

JEGYZETEK 1 J. H. Mordtmann, Adalék Buda 1526-iki elfoglalásához. Budapest—Konstantinápoly 1918. 2 S. A. Rosanes, na-míia fcim" '»* »isi II. köt. 10. — 8. Marcus : Sinai XVIII (1954) 3. sz., 187; XXII (1959) 13. sz., 383—386. 3 S. Landauer, Katalog der hebräischen, arabischen, persischen und türkischen Handschriften der Kaiserlichen Universitäts- und Landesbibliothek zu Strassburg. Strassburg 1881, 53. old., 38. sz. 4 A. Hananel

—JS7. Eskenazi, Fontes Hebraici ad res aeconomicas socialesque terrarum Balcanicarum saeculo XVI pertinentes. Sofia 1958, 468—471. 5 B. Lewis, Notes and Documents from tho Turkish Archives. Jerusalem 1952, 6. — Eretz-Israel

. Archaeological, Historical and Geographical Studies. IV. köt. Jerusalem 1956, 174. 6 L. Fekete, Die Siyäqat-Schriit in der türkischen Finanzverwaltung. I. köt. Bp. 1955, 245—275. 7 D. 8. Sassoon, in bna (Ohel Dawid). Descriptive Catalogue of the Hebrew and Samaritan Manuscripts in the Sassoon Library, London. I. köt. Oxford—London 1932, 314; H. köt. Oxford—London 1932, 933. 8 Lengyel A. : Győri Szemle X (1939) 181—182. 9 Acta Orientalia II (1952) 123—142. — História Judaica XIV (1952) 145—153. — Proceedings of the Twenty Second Congress of Orientalists. I. köt. Istanbul 1953, 156. 10 Journal of Semitic Studies I (1956) 269—278. — Bud. Rég. XVIH. köt. Bp. 1958, 501—518. 11 Horler M., Budapest műemlékei. I. köt. Bp. 1955, 358—359. 12 Egyenlőség XLIV (1925) 37. sz.; LH (1931) 1- sz. 13 Büchler S., A zsidók története Budapesten. Bp. 1901, 99. 14 Fekete L. : Tanulmányok Budapest múltjából. VI. köt. Bp. 1938, 118, 130. 15 Magyar Zsidó Oklevéltár. II. köt. Bp. 1937, 39. 16 Büchler i. m. 108. — Magyar Zsidó Oklevéltár. II. köt. 35. 17 Magyar Zsidó Oklevóltár. V. köt. 1. rósz. Bp. 1959, 215. old., 435. sz. 18 Horler i. m. 546—548. 19 A szövegben íráshibával SBU> áll. 20 A ram rövidítése. 21 Vö.: Büchler i. m. 108. 32 Rechli, Rechlin, Rechel, Riklin a német középkorban a Rachel név változatai. Alakulására hatottak a Richilde és Rick (Reich) nevek is. Lásd: L. Zunz, Ges. Schriften. II. köt. Berlin 1876, 50. 23 Férfinév a talmudi korból: J. Levy, Neuhebräisches und Chaldäisches Wb. IV. köt. 616. 24 A Fromme átírása, jelentése „jámbor"; sane alakban jóval ismertebb.Lásd: B. Wachstein,T)ie Gruhschriften des alten Judenfriedhofes in Eisenstadt. Wien 1922, 100. old., 191. sz. — J. F. Gumperlz [Tarbiz XXV (1955—56) 343—344] szerint a Frohmut (öröm) szóból származik. 25 Bécsben 1670-ben elég gyakori név a Benedict. Lásd: /. Schwarz, Das Wiener Ghetto. Wien

—Leipzig 1909, 250. old., 77—78. sz.; A. F. Pribram, Urkunden und Akten zur Geschichte der Juden in Wien. I. köt. Wien—Leipzig 1918, 252. old., 75, 77, 78. sz. 479