Budapest Régiségei 20. (1963)
TANULMÁNYOK - Kádár Zoltán: A pannóniai Roma-kultusz történetéhez : az aquincumi ún. Venus Victrix ikonográfiai és történeti problémái 71-83
Aeterna ülőszobrai fejezték ki a két istennő tiszteletének sajátosan római szoros egybekapcsolódását; az initia gentis és az eljövendő aureum saeculum gondolatának egységét — mint ezt legutóbb Carl Koch meggyőzően kifejtette. 48 A két istennő szobrát a numizmatikai anyag figyelembevételével sikerült rekonstruálni: Venus Felix jobbjában Amort tarthatott, baljával lándzsára támaszkodott, viszont a neki háttal álló sisakos Roma istennő jobbjában a palládiumot tartotta, baljában szintén lándzsa volt. Mindkét trónoló istennő testét hosszú chiton ós köpeny fedte. 49 Ennek a Roma-típusnak változatai magastámlájú trónon ülő istennő alakjával Antoninus Pius pénzein is megjelennek, 50 az ő idejében verik az első olyan sestertiust is, amelyen maga a templom is látható, középen Roma istennő ülőszobrával 51 (9. kép). Az ,,amazoni" vonások a ROMA AETERNA alakjának megjelenésével egyre inkább eltűnnek az éremanyag képtípusaiból, az oldalán parazoniummal ábrázolt Roma istennő alakja utoljára Marcus Aurelius pénzein jelenik meg. 52 Az ő uralkodásának kezdetén — még Lucius Verus életében —-, valószínűleg 161 és 163 közt készült el a Campus Martiuson az Antoninus-bázis, amelynek egyik oldalán az Antoninus Pius és Faustina alakjával menny bemenő Aion alatt jobbról a fegyverek fölött ülő, attikai sisakot viselő Roma istennő jelenik meg hosszú, bokáig érő, dúsredőjű chitonban, amelyre az ölén átvetett és a hátát befödve visszakanyarodó, bal karján átvetve lehulló köpeny borul. Az istennő fegyverek fölött trónol, s bal karját pajzsára támasztja 53 (10. kép), jobb melle fedetlen, alatta kiöblösödik a chitonja, felsőtestén átfutó kardszalagját lent gomb díszíti. Világos, hogy az összes eddig felsorolt Roma-ábrázolás között az utolsó az, amelyik a legközelebb áll —- művészi és ikonográfiái szempontból egyaránt — a szóban forgó aquincumi torzóhoz. Teljesen azonos a ruhakezelés megoldása a felsőtesten, de a hosszú chitonra az ölben ráboruló köpeny kezelése is hasonló. Lényeges eltérés egyáltalán nincs a két alak közt, csak a trónus különböző. Ez a típus lényegében az ún. Athéné-típus és az amazon-típus kevert formája. Gyökereiben, a római művészetben az elsőként említett Nero-kori típusig követhető vissza (7. kép), bár a másik e korabeli ábrázolásmóddal is némileg rokon (9. kép), sőt a parazoniumot viselő Roma-istennő — mint láttuk — már a Gemma Augusteán is megjelent (5. kép). A kardkötő és a parazonium kétségtelenül „amazoni" jelleg a mi szobrunkon is, viszont a hosszú chiton, az ölében és a hátán ráboruló köpennyel már az Athéné-típus öröksége. Ez utóbbit a monumentális plasztikában először a karthágói oltár említett reliefjén láttunk (4. kép). Mielőtt kísérletet tennénk a töredékes aquincumi szobor kiegészítésére, vessünk egy pillantást a többi pannóniai Roma-ábrázolásra is. Pannóniából eddig két Roma-ábrázolást ismer9. kép. Roma és Venus templomának ábrázolása Antoninus Pius sestertiusán 10. kép. A roma városi Antoninus-oszlop bázisa. kán, Giardino della Pigna Vati76
