Budapest Régiségei 20. (1963)

TANULMÁNYOK - Kádár Zoltán: A pannóniai Roma-kultusz történetéhez : az aquincumi ún. Venus Victrix ikonográfiai és történeti problémái 71-83

Aeterna ülőszobrai fejezték ki a két istennő tiszteletének sajátosan római szoros egybekapcsoló­dását; az initia gentis és az eljövendő aureum saeculum gondolatának egységét — mint ezt legutóbb Carl Koch meggyőzően kifejtette. 48 A két istennő szobrát a numizmatikai anyag figyelembevételével sikerült rekonstruálni: Venus Felix jobbjában Amort tarthatott, baljával lándzsára támaszkodott, viszont a neki háttal álló sisakos Roma istennő jobbjában a palládiumot tartotta, baljában szintén lándzsa volt. Mindkét trónoló istennő testét hosszú chiton ós köpeny fedte. 49 Ennek a Roma-típus­nak változatai magastámlájú trónon ülő istennő alakjával Antoninus Pius pénzein is megjelennek, 50 az ő idejében verik az első olyan sestertiust is, amelyen maga a templom is látható, középen Roma istennő ülőszobrával 51 (9. kép). Az ,,amazoni" vonások a ROMA AETERNA alakjának megjelenésével egyre inkább eltűn­nek az éremanyag képtípusaiból, az oldalán parazoniummal ábrázolt Roma istennő alakja utoljára Marcus Aurelius pénzein jelenik meg. 52 Az ő uralkodásának kezdetén — még Lucius Verus életé­ben —-, valószínűleg 161 és 163 közt készült el a Campus Martiuson az Antoninus-bázis, amely­nek egyik oldalán az Antoninus Pius és Faustina alakjával menny bemenő Aion alatt jobbról a fegyverek fölött ülő, attikai sisakot viselő Roma istennő jelenik meg hosszú, bokáig érő, dúsredőjű chitonban, amelyre az ölén átvetett és a hátát befödve visszakanyarodó, bal karján átvetve lehulló köpeny borul. Az istennő fegyverek fö­lött trónol, s bal karját pajzsára támasztja 53 (10. kép), jobb melle fedetlen, alatta kiöblösödik a chitonja, felsőtestén átfutó kardszalagját lent gomb díszíti. Világos, hogy az összes eddig felsorolt Roma-ábrázolás között az utolsó az, amelyik a legközelebb áll —- művészi és ikonográfiái szempontból egyaránt — a szóban forgó aquin­cumi torzóhoz. Teljesen azonos a ruhakezelés megoldása a felsőtesten, de a hosszú chitonra az ölben ráboruló köpeny kezelése is hasonló. Lé­nyeges eltérés egyáltalán nincs a két alak közt, csak a trónus különböző. Ez a típus lényegében az ún. Athéné-típus és az amazon-típus kevert formája. Gyökereiben, a római művészetben az elsőként említett Nero-kori típusig követhető vissza (7. kép), bár a másik e korabeli ábrázo­lásmóddal is némileg rokon (9. kép), sőt a pa­razoniumot viselő Roma-istennő — mint láttuk — már a Gemma Augusteán is megjelent (5. kép). A kardkötő és a parazonium kétségtele­nül „amazoni" jelleg a mi szobrunkon is, vi­szont a hosszú chiton, az ölében és a hátán rá­boruló köpennyel már az Athéné-típus öröksége. Ez utóbbit a monumentális plasztikában először a karthágói oltár említett reliefjén láttunk (4. kép). Mielőtt kísérletet tennénk a töredékes aquincumi szobor kiegészítésére, vessünk egy pil­lantást a többi pannóniai Roma-ábrázolásra is. Pannóniából eddig két Roma-ábrázolást ismer­9. kép. Roma és Venus templomának ábrázolása Antoninus Pius sestertiusán 10. kép. A roma városi Antoninus-oszlop bázisa. kán, Giardino della Pigna Vati­76

Next

/
Oldalképek
Tartalom