Budapest Régiségei 20. (1963)

JELENTÉSEK - A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai az 1959. évben 529-560

zata előtt (az újkori előcsarnok területén), a mai szint alatt 37 cm mélységben, téglapadló (téglaméret: 21 X 24 X 4 cm) darabját is feltártuk. Ez a téglapadló a gótikus kapu küszöbe alatt átvágott középkori homlokzati falra húzódik rá. A gótikus kapu megnagyobbítása a padlóval egy időben történik. A padló alatt 1 m mélységben (137 cm-en a mai szint alatt) É—D-i irányú, agyagcsöves törökkori vízvezeték húzódik. Az I. her. öntőház utca területén a várfal helyreállításával kapcsolatban felhalmozott kövek között (május 12-én) XIII. századi bimbós oszlopfejezet erősen megrongált részletét találtuk. A kő hiteles előkerülés! helyét nem állapíthattuk meg. Feltehető, hogy a javítási munkák során a várfalból került elő másodlagos felhasználásból, és eredetileg a XIII. századi budai palotához tartozott. Bertalan Vilmosné III. her. Polgár utca 9. sz. Lásd Bertalan Vilmosné jelentését a római kori fejezetben. Az V. her. Múzeum hörút 23—25. sz. ház telkén, az udvari Ny-i traktus bontása folyamán december 17-ón a városfal pártázatának egyik faragott kövekből álló lőrését figyelhettük meg. A falszakasz teljes átkutatására csak később kerülhet sor. Az V. her. Apáczai Cseri János utca 2. sz. telken november ós december hónapokban figyelemmel kísértük az egykori színház-rondella helyén folyó földmunkálatokat. A pincék kitisztítása után kiderült, hogy a XX. század elején épült házat olyan mélyre alapozták, hogy a pincepadló alatt már csak szűz talajt találhattunk. Betonpillérek elhelyezése alkalmával két egymással párhuzamos kőfal alapozása került felszínre, 5—5,6 m mélységben, szűz talajban, leletanyag nélkül. Korára csak mélységéből következtethetünk, legkésőbb a középkorban épülhetett. A falak iránya azonban ÉNy^-DK-i, így azok a rondella múlt századi ismert falaival nem egyeztethetők össze. 24. kép. Gótikus boltozat a Kapisztrán téri Mária Magdolna-templom északi kápolnájában 551