Budapest Régiségei 20. (1963)

JELENTÉSEK - A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai az 1959. évben 529-560

köpenyéből sikerült kibontani. E kapu a török polgári építészetnek egyetlen ilyen budai emléke. A másodlagos eredetű kőemlékeket főként török sírkövek képviselték. x\ vári erődrendszer-kutatás törökkori vonatkozásban eredményesebbnek bizonyult, mint középkori szempontból. Leletmentő feltárásokkal napfényre került Kászim pasa bástyájának északi ívrészlete és gerendarácsos szerkezete. Sikerült kiásni a Savanyúleves bástya kazamatarendszerének jelentékeny részét, a Véli bej és Esztergomi rondella között egy alagútszakaszt a hozzá csatlakozó járattal, és tisztázni az ún. Aranybástya és a hozzátartozó erődfal részleteinek feltárásával a Dunaparti török vízművet védő bástyarendszer teljes topográfiai helyzetét. Az 1959. évi leletmentő munka a hódoltság korát követő időszakból elsősorban a megkutatott vári erődrendszer barokk kori helyreállítására és korszerűsítésére hozott adatokat. A vári épületek bontási munkálatainak megfigyelése módott nyújtott a Domonkos-kolostor helyén létesített, szintén barokk kori katonai raktár és műhely építéstörténetének tisztázására. A Várnegyeden kívül a budai oldalon az egykori Szent jakabfalva területén végzett — középkori szempontból negatív jellegű — kutatás néhány XVIII. századi ópületnyom és egy temetőrész feltárását eredményezte. A pesti oldalon jelentkező újabbkori épületmaradványok közül a Dimitrov téren állt barokk kori épület — valószínűleg a sóház —- pincefalrészlete érdemel említést. Egyébként 1959. évi leletmentéseink — újkori viszonylatban — főként a főváros egykori kúthálózatára vonatkozó ismereteinket gyarapították. Az ismertetett leletmentések közül természetszerűleg a földmunkákat és építkezéseket megelőző preventív leletmentések bizonyultak a legeredményesebbeknek. A földmunkákkal és építkezésekkel párhuzamosan folyó operatív leletmentések csak abban az esetben hoztak jelentősebb tudományos eredményt, ha lehetőség volt a földmunkákkal egy időben vagy azokat közvetlenül követően a kutatóterület kiszélesítésére és ily módon a lelőkörül menyek alaposabb megvizsgálására. Egyébként meg kellett elégednünk pusztán topográfiai megfigyelések rögzítésével. E topográfiai megfigyelések azonban szintén nem érdektelenek, tervásatások kiindulópont jakónt nem egy esetben vezethetnek fontos régészeti, főként településtörténeti problémák megoldásához. A Múzeum a jövőben mind nagyobb figyelmet kíván fordítani preventív leletmentések biztosítására és az elkerülhetetlen operatív leletmentések minél jobb megszervezésére. Munkája természetesen csak akkor járhat teljes sikerrel, ha számíthat a Fővárosi Tanács és a földmunkákat, ill. építkezéseket végző vállalatok vezetőinek és munkásainak megértő támogatására. Nagy László ŐSKOR A III. ker. békásmegyeri Kossuth L. üdülőparton, a Budapesti Rádiótechnikai Gyár üdülőjének telkén antennatorony alapozása közben október 8-án harangedény kultúrájú korabronzkori urnasírt bolygattak meg. Anyagából négy sötétszürke edényt menthettünk meg, ill. restauráltathattunk (1. kép): kétfülű, plasztikus láncdíszítésű urnát (magassága 31, szájátmérője 16, fenékátmérője 11,5, hasátmérője 27 cm); egyfülü, füle alatt három függőleges léccel díszített kis korsót (m. 11, sz. átm. 7, f. átm. 5,5 cm); egyfülű, peremén négy kis bütyökkel ellátott tálat (m. 11, sz. átm. 31, f. átm. 10,5 cm); nyolc kis talpon álló hengeres fülű tálacskát (m. 4,5, sz. átm. 11, f. átm. 6 cm). Az alapozást végző munkások szerint a nagy tál, mintegy 40 cm mélységben, a csontokat tartalmazó urnát borította; a másik három edény, további négy-öt széttöredezett ós elkallódott kisebb edénnyel együtt, az urna mellett feküdt. Harangedóny kultúrájú tál töredéke került elő e sír lelőhelyétől nyugatra ásott csatornaárokban. A csatornaároktól délre, a Rákospalotai Növényolaj ipari V. üdülőjének lépcsője alatt, a gondnok bemondása szerint az üdülőépítkezóskor szintén találtak ,,az előzőkhöz hasonló" edénytöredékeket. A töredékek, sajnos, elkallódtak. E viszonylag közeli lelőhelyek arra mutatnak, hogy az antennatorony alatt talált sír minden bizonnyal nagyobb kiterjedésű temető tartozéka, kapcsolatban lehet azzal a temetkezési hellyel, amelynek sírjait az ún. „Büdös árok" bal partján 1948-ban Banner János tárta fel és azzal a területtel, amelyen 1933-ban Garády Sándor ugyancsak kiásott harangedény kultúrájú kerámiát (2. kép). Nagy László 34* 531 /