Budapest Régiségei 20. (1963)

JELENTÉSEK - A budai vár házainak 1959. évi műemléki kutatásai 489-527

45. kép. Úri utca 30. sz. A fennmaradt földszinti északkeleti helyiség nyugat felől nézve Az Űri utca 26—28. sz. épületek helyén végzett kutatások eredményeit röviden a következőkben összegezhetjük. A 26. sz. épület eredetileg a ma is meglevő Úri utca 24. sz. háznak volt a középkorban a második, északi traktusa. E traktus földszintje eredetileg három helyiségből állhatott. Középkori tagozott kövek csak az újabbkori feltöltésből kerültek elő. Pincéje kétszintes, és mindkettőnek boltozata téglából készült. A felső közép-, az alsó barokk kori. Az Űri utca 28. sz. elpusztult lakóház helyén állott emeletes középkori épület kapualjából és egy északi irányban hozzá csatlakozó lakrészből állott, amely a XIV. század végén, de legkésőbb a XV. század elején épülhetett. Udvarra néző nyugati szárnya árkádos kiképzésű volt. Az árkádok íve elszedett volt, rajta vörös festék nyomait találtuk. Nyílásait még a középkorban, feltehetőleg a XV. század végén vagy a XVI. század elején falazták el. Középkori dongaboltozatos pincéjében egy kőkeretes, gótikus ajtónyílás van. Földszintje három lakóhelyiségből állhatott. Kapualjának későközépkori kőburkolata, főfalainak pedig barokk köpenye van. Az eredeti kapualjat a XIX. század végén az átépítéskor részben feltöltik, részben pedig átalakítják, és mint kapualjat megszüntetik. Az eredetileg nyugatabbra terjedő középkori telket a visszafoglalás után megrövidítették ebben az irányban. Erre utal a mai Szentháromság utca 4. sz. tűzfalán előkerült árkádsor maradványa. Oerő Győző ŰRI UTCA 30. SZ. A mai telek helyén a középkorban a Haüy-fóle térkép szerint a 34. sz. ház egyik fele és a 33. sz. ház állt s egy keskeny utcácska húzódott. Az 1696. évi Zaiger csak a ház méreteit írja le, állapotáról nem említ semmit. Ebben az időben az Űri utca 32. sz. épülettel együtt gr. Riccardy Péter tulajdona. 1705-ben mindkét telket megkapja a klarisszák bécsi rendháza, tőlük veszi meg a mai Úri 519