Budapest Régiségei 20. (1963)

JELENTÉSEK - A budai vár házainak 1959. évi műemléki kutatásai 489-527

Pincéjének dongaboltozata ugyancsak a XV. században épülhetett. A boltvállak falazata vastagabb, mint maga a boltozat. Az Űri utca felé egy kürtőszerűen kiképzett középkori szellőzőnyílása van. Az eredetileg egyszintes pincét később még egy boltozattal megosztották. A középkori kapualj jelenleg is meglevő déli falában elfalazott közép- és újabbkori nyílásokat, valamint fülkéket részben feltártuk (27. kép). Ugyancsak kibontottuk a már 1952-ben előkerült gótikus ajtónyílás elfalazását is. Az újabbkori téglákkal vegyes kővel törtónt elfalazás a korai barokk időkben történhetett. Az ajtó kőkeretének elszedett profilja van, amely a küszöbtől kis magasságban élmegállításban végződik (30. kép). A kapualj felé néző oldalán falzolás, a jobb oldali kávában pedig két — a sarokvas elhelyezésére szolgáló — lyuk látható. Küszöbszintje a kapualj jelenlegi nívója alatt került elő. Itt is, mint az Űri utca nyugati oldalán fekvő, eddig feltárt házaknál, a kapualjak a sétány felé lejtősen futnak. Ezután a tárgyalt gótikus ajtókerettől nyugatra eső falszakaszon mutatkozó, középkori téglákból épült ívek alatti elfalazásokat bontottuk ki (31. kép). Az említett irányban, a kőkerettől kis távolságra egy szegmentíves ülőfülkét találtunk, amelynek kávái az ívhez hasonlóan szintén téglából falazottak. Az ülőfülke téglával vegyes elfalazása részben a XVIII. század elején történhetett, amikor ezzel egy időben a fülke egy szakaszát teljesen megsemmisítve, abba kőhasábokkal keretezett ajtónyílást vágtak. A fülke profilja elszedett, belső felén újabbkori meszelt vakolattal. Ülőpadja középkori falazótéglával burkolt (32. kép). Az ülőfülkébe a XVIII. század elején belevágott ajtónyílás kőkerete téglavörösre festett, külső oldalán falzolással. A szemöldökkő fölött húzódó teherhárítóív kis méretű középkori téglákból falazott, mindkét kávakő alatt pedig néhánysoros tégla aláfalazás látható. Az ajtó küszöbe ugyancsak téglából készült. Az említett ülőfülke, ill. ajtónyílás mellett egy másik elfalazott ajtónyílás nyomait találtuk. E helyen már a középkorban is ajtónyílás lehetett, amely a déli traktus második földszinti helyiségébe vezetett. Erre enged ugyanis következtetni az in situ előkerült küszöbkő töredéke és a hozzá csatlakozó bal oldali kávakő maradványa. A kávakő belső síkjának vonalában egy felfelé men'ő fal varrat figyelhető meg (33. kép). Ezt a középkori ajtónyílást a XVIII. század folyamán átépítették, mégpedig oly módon, hogy a kőkeret nagy részét kiszedve nyílását megmagasították és megszélesítették. A kapualj felé néző oldalon elfalazták, és így egy belső falifülkét alakítottak ki belőle. Elfalazása barokk-kori téglákkal vegyes kővel történt, valamint néhány másodlagosan beépített gótikus bordatöredék felhasználásával. A nyílásnak bal oldali részén egy sor vastagságban Cl jelzésű téglafelfalazás van. Ugyané téglákból készült a falifülke boltozata is, valamint jobb oldali béllete. Az in situ előkerült bal oldali keretkő mellett egy darabon elbontottuk a már említett egysoros téglafelfalazást, amely mögött a keretkő belső síkjának vonalában megtaláltuk az ajtóbéllet középkori vakolatának maradványát. A falifülke belső bélletét többszörös újabbkori festék- és mészréteg borította. A mai Űri utca 2. sz. ház föld29. kép. Űri utca 4. sz. A mai kapualjból nyíló északi helyiség pinceboltozata felett feltárt in situ konzolok 5oa