Budapest Régiségei 20. (1963)

JELENTÉSEK - A budai vár házainak 1959. évi műemléki kutatásai 489-527

A telek középkori beépítettségét sajnos nem tisztázhattuk megnyugtató módon, mivel a feltárás a teljességet meg sem közelíthette a számos el nem bontott újkori építmény és el nem hordott építési törmelék miatt. Ugyancsak nem került sor a pincék feltárására sem. A feltárás során kitűnt, hogy a terület erősen sziklás, a feltárt középkori alapfalakat minden esetben sziklára alapozták, és a helyiségek belsejében, az alapfalak szintjében hatalmas sziklatömbök láthatók (8. kép). Ami a középkori szintviszonyokat illeti, az udvar és a járda szintje jóval magasabban húzódhatott a mainál, mert a középkori pinceboltozatok minden esetben a mai járdaszint fölé nyúlnak. A telek északi felén (az Országház utca 2. sz. ház mellett) K—Ny-i irányú középkori dongaboltozatos pince helyezkedik el (7. kép). Utca felőli szakaszának boltozata tégla, majd ennek nyugati folytatásakent kőboltozat mutatkozik. A kőboltozatos pinceszakasz keskenyebb, mint a téglával boltozott, és annál korábbinak tűnik. A két fajta boltozat találkozásánál tóglaboltöv helyezkedik el. A téglaboltozat habarcsában egy helyütt XV. század végi pénzt találtunk; ez lehetővé teszi a boltozat keletkezési idejének hozzávetőleges megállapítását. Mivel a téglaboltozatos pinceszakasz szélesebbre épült, falát meghosszabbították az eredeti, kővel boltozott pince felé is olyképpen, hogy az kettős udvar felőli homlokzati fallal rendelkezik; ezért a külső falba ferdén bevágott középkori ablak téglából épített világító aknával csatlakozik az eredeti falhoz. Éppen ez a másodlagos homlokzati fal teszi problematikussá azt a négyszögletes építményt, amelyet a pince barokkban is használt, de kétségkívül középkori eredetű lejárata előtt láthatunk (3. kép). Tüzetes megkutatására nem nyílt lehetőség, de nagyon valószínű, hogy ez a lejárat előtti négyzetes építmény összeköttetésben áll az eredeti pincefallal ós a kővel boltozott pince eredeti, derékszögben törő lejáratának maradványa. A pincetér felőli homlokzati falában középkori, kőkeretes, sziklára alapozott, középkorban elfalazott ajtót találtunk (9. kép). Ezt az utca felőli pincelejárót használták egy ideig a középkorban, és valószínűleg akkor szüntették meg, amikor felépült a fent említett udvar felőli pincelejáró. A pincétől délre, az utcai homlokzati fal mögött É—-D-i irányú középkori helyiségsor húzódik, egy helyütt a fal alapozási rétegéből XIV. századi kerámia került elő. — A telek közepe táján sziklára alapozott, kőlapokkal burkolt barokk csatorna helyezkedik el, ennek építésekor elbontottak több középkori falat (10. kép). A telek DNy-i részén középkori téglaboltozatos, L alakú pince található, mindkét lejárata újkori építmény. Kutatására nem kerülhetett sor, mert tele van törmelékkel. A pince E—D-i szárnya felett síkmennyezetes földszinti építményt kell elképzelnünk, mivel a Szentháromság utca 5. sz. ház felé eső falból középkori konzolsorra utaló csonkokat bontottunk ki. Nem lehetetlen, hogy ez a pince a felette álló építménnyel eredetileg különálló ház volt, és csak a későbbiek során építették össze a Szentháromság térre néző épülettel. Két épület mellett szól az is, hogy ilyen kisméretű telken ritkán építenek két, egymástól független pincét. Ha elfogadjuk azt, hogy a telek nyugati végében különálló épület helyezkedett el, akkor fel kell tennünk azt a kérdést, hogy miképpen közelít9. kép. Szentháromság tér gótikus ajtókeret 7. sz. Pincében levő 496