Budapest Régiségei 20. (1963)

JELENTÉSEK - A budai vár házainak 1959. évi műemléki kutatásai 489-527

3. kép. Szentháromság tér 7. sz. Maradványok a pince középkori eredetű lejárata előtt Mihály utcai homlokzatnak a középső része omlott le. Az első rendszeres műemléki kutatások a Táncsics Mihály utca 24. sz. házon a szerkezeti helyreállítást megelőzően, Gerevich László vezetésével 1947-ben zajlottak le. Ennek eredményeképpen került felszínre az azóta már a Vármúzeumban kiállításra került, táncoló párt ábrázoló XV. századi freskó.

2 Értékes építészeti részletek is kerültek napvilágra: a Táncsics Mihály utcai homlokzaton a törökfejes kapu felső párkánya mellett XV. századi felülvilágító ablak, ugyanezen az oldalon a földszinti északi helyiség nyugati falán pedig élszedéses XV. századi ajtó.

3 A Táncsics Mihály utcai homlokzat keleti oldalán a magyar középkori építészetben idegen formájú ívindítást tártak fel. Ezt Gerevich László török eredetűnek tartja, annál is inkább, mert a házon elhelyezett törökfejes díszítések arra vallanak, hogy az épülettel kapcsolatban ebben az időben (XVIII. század) még a hódoltság idejére emlékeztető erős hagyomány élt. Az újabb műemléki kutatásra — elsősorban a Fortuna utcai oldalon és az udvari szárnyon — 1958. december 1. és 18. között került sor. Miután a teljes újjáépítés során ezen az oldalon a ház teljes lebontását tervezik, az alábbiakban a megvizsgált falmaradványok és épületek kutatásának részletesebb leírását közöljük. A Fortuna utcai oldalnak az alaprajzon I. számmal jelölt első helyiségében középkori eredetűnek bizonyult az északi, a nyugati és a déli határfal. Ez utóbbiban kváderfesteses kővel szegélyezett bejáratot tártunk fel a kapualjból. Az északi falban elhelyezett kőkonzolokat megvizsgálva megállapítottuk, hogy azok törtkőből készült öntött falazatban helyezkednek el, eredetileg lapos famennyezetet tartottak, stílus jellegük a XV. századra utal (2. kép). A félköríves gyámkövek élszedósesek, a sarkokon háromszöges átmenettel. A konzolokkal egy időben készültek az általuk meghatározott szakaszoknak megfelelő téglái vek. A téglák mérete 35 X 4 X ? cm. A téglaívek alatt bevágott barokk fülkék építésekor az egykor a konzolok faragott síkjáig fennállt középkori falat elbontották. A bontás nyomai az I. sz. helyiség északnyugati és északkeleti sarkában észlelhetők voltak. Az I. sz. helyiség nyugati falában átalakított ajtó látható, amelynek faragott kávakövei jobb és bal oldalon megmaradtak. A profil erősen lekopott, annyi azonban megállapítható, hogy a keretkő barokk eredetű. > A

II. sz. helyiségben a falak a boltozat vállvonaláig XVIII. századi falazási módot mutatnak (kő, tégla vegyesen). A helyiségben egyetlen látható középkori részlet az I. sz. helyiségben leírtnak megfelelő kőkonzol a szoba északi falában. A III. sz. helyiségben (lépcsőházi feljárat előtere) az emeletre vezető falépcső előtt megbontottuk a padlót. Az itt húzott kutatóárokban É—D-i irányú középkori fal tűnt fel, amelyre a Fortuna utca 21. sz. ház pincéjének boltozata támaszkodik. A középkori öntöttfal déli irányban még tovább húzódott, azonban folytatását az 1936—37. évi építkezés alkalmával elbontották, amikor az udvari szárny felé szolgáló nyílást megszélesítették. Az említett falra merőlegesen újabb, K—Ny-i irányú középkori fal csatlakozik közvetlenül a falépcső alatt, felső síkja keleti irányban lépcsőzetesen emelkedik. Tehát 491