Budapest Régiségei 20. (1963)
ANYAGKÖZLÉSEK - Bökönyi Sándor: A budai Várpalota ásatásának állatcsontanyaga : 2. közlemény 395-425
Ló —> Equus caballus L. A középkori európai házilovak fajtakérdéseiben meglehetős zűrzavar uralkodik. E zűrzavar legfőbb okát abban látjuk, hogy a különböző szerzők bizonyos alapvető módszertani kérdésekben, de emiatt a legalapvetőbb származástani problémákban sem tudtak közös nevezőre jutni. Annyi mindenesetre kétségtelennek látszik, hogy az Északi-tenger partvidékén a koraközépkorban egy egységes, primitív lótípus alakult ki. 112 Az is valószínű, hogy Kelet-Európa középkori lovai kisebb testűek voltak és talán külön csoportot alkottak, mint a közép- és nyugat-európaiak, hiszen Bogoljubszkij Rjazanyból 120—125 cm-es marmagasságú lovakat írt le, 113 Calkin pedig a középkori Oroszország lovainak marmagasságát átlagban 132,5 cm-nek találta, 114 s velük szemben Herre Hamburgból 120—150, 115 Requate Lembecksburgból 133, 116 Olsborg- és Gikauból 143—153 cm-es, 117 Müller pedig Hannoverből 126—150 cm-es marmagasságú lovakat írt le. 118 Valószínűleg a nagyobb testű nyugat-európai lovakkal való keveredés eredménye, de emellett röghatás is volt az, hogy a középkori magyar lovak a honfoglaláskoriakhoz képest marmagasságban már az Árpád-korban kb. 10 cm-t nőttek, ós elérték, sőt talán némileg túl is haladták (hibridizáció !) a korabeli közép- és nyugat-európai lovakat. 119 (Érdekes különben, hogy a középkor elején így ugrásszerűen megnagyobbodott hazai lovak a középkor folyamán lényegesen már nem nagyobbodtak tovább. 120 ) Sajnos, az újabb várpalotai ásatásokból lókoponyaanyag nem került elő, így az itt előkerült lómaradványokat csak nagyságrendi alapon vizsgálhatjuk. A csontmóretek alapján megállapítható, hogy ezek a lovak a korhoz viszonyítva meglehetősen nagy testűek voltak. Marmagasságuk egy XIII. századi rétegből előkerült metacarpus hossza alapján 148,7 cm, egy ugyancsak XIII. századi metatarsus alapján 127,9 cm. Vékony, finom csontjaik alapján kétségkívül a keleti fajtacsoportba sorolhatók. Van azonban az újabb csontanyagban egy XIII. századi rétegből (Sz. á. d. torony mellett, 646—1016/3,8 m, 9R) előkerült proximalis matatarsus-fél is, amaly nagy méretei alapján egy nyugati hidegvérű, tehát úgynevezett lovagi lóból származik, s mint ilyen, jól m3gegyezik egyes német középkori lelőhelyek (Hornhausen, Wunstorf 121 ) hidegvérű lovainak metatarsusaival. Ez a csont tekinthető az első magyarországi hiteles hidegvérű lóleletnek. MÉRETEK RADIUS Hossza Proximalis epi- Diaphysis legphysis szélessége kisebb szélessége Distalis legkisebb szélessége Proximalis epiphysis mélysége Diaphysis legkisebb mélysége Distalis epiphysis mélysége kb. 350 84 40 79 49 29 44 METACARPUS í 232 54 34 52 36 23,5 ! — — 46 — 25 TIBIA Distalis epiphysis szélessége Distalis epiphysis mélysége xin— xiv. sz . 67 45 > 410
