Budapest Régiségei 20. (1963)

ANYAGKÖZLÉSEK - Holl Imre: Középkori cserépedények a budai Várpalotából 335-394

14—16. kép. Ausztriai fedők és mécses. XIII, sz. Ritkábban előforduló edénytípus a lábas, ferdén felfelé álló fogantyúval; egyes esetekben láb nélkül (71. kép 4). A század vége felé már belülről mázzal bevont példány is megjelenik. Ilyen sütőedényeket — eddigi ismereteink szerint — a magyar városi fazekasság csak a XV. században kezd készíteni. Egyetlen lapos sütőtál fordult elő eddig, vastag fallal, grafittal kevert agyagból. A töredék alapján úgy látszik, hogy kissé szegletes, lekerekített sarkú formája lehetett (71. kép 7). Jellegzetes osztrák edénytípus az asztali használatra szánt folyadóktartó edény. Felső részén átívelő vederfül ós két vagy három, állatfej alakra kiképzett kiöntő van. Redukált égetésíí, szürke vagy kívül sárga, barnászöld mázzal bevont példányok töredékei a budai és a visegrádi palotában kerültek elő (17—20. kép). Az első teljes példányt

15 egy budai polgárház leletegyütteséből ismerjük (21. kép). 17—20. kép. Állatfej alakú kiöntő-töredékek a királyi vár területéről 342