Budapest Régiségei 20. (1963)

ANYAGKÖZLÉSEK - Lipták Pál: Budapest avarkori népességének antropológiája : 1. közlemény : Budapest-Népstadion 327-334

A csontvázakat (leginkább csak koponyákat) 17 sírból mentették meg; az anyag áttekintését az I. táblázatban találjuk. Ezek régészeti mellékletei túlnyomó részben szegényesek vagy jellegnélküliek voltak, két sír kivételével: a 20. sírban (amelyet sajnos a koponyával csak feltételesen lehet azonosítani) sima, lemezes bronz övgarnitúra és szablya került elő, a 22. sírban pedig indás bronz övgarnitúra és íj lemez volt. Vizsgálati anyagunk megoszlása a következő: 7 jó megtartású felnőtt egyén koponyája (5 S, 2$ ), sajnos csak 2 esetben vázcsontokkal együtt, 1 jó megtartású fiatalkorú, továbbá 5 töredékes koponya. Feldolgozásukat eddigi munkáinkhoz hasonló módon,

2 Martin előírásainak

3 szem előtt tartásával végeztük. A jó megtartású anyag metrikus adatait a II., főbb leíró jellegeit a III. táblázat tartalmazza. A töredékes anyag rövid jellemzését a IV. táblázatban, a 2. és a 8. sírban feltárt csontvázak mérhető hosszúcsontjainak adatait az V. táblázatban találjuk. Itt jegyezzük meg, hogy a testmagasságokat Wolanski nomogramja

4 segítségével számítottuk ki. Az anyag kis számára való tekintettel a jellegek analízise elengedhetőnek látszik, ezek áttekinthetők a II. táblázatban. Annál nagyobb figyelmet szeretnénk fordítani a jellegegyüttesek analízisére. Ennek eredményeképpen első pillantásra megállapítható, hogy anyagunkat túlnyomó részben mongolid vonások jellemzik ugyan, bár az mégis heterogén jellegű. Közben megjelent tanulmányunk

5 tapasztalatait is felhasználva, az alábbi típusokat (rasszokat) lehet elkülöníteni: 1. Az első típus a mongolidok valamennyi jellemvonását (magas és lapos arc, alacsony orrhát, keskeny homlok, alacsony agykoponya stb.) egyesíti magában. Ezt a jellegegyüttest a 2. és 4. sírban eltemetett egyének képviselik. Alacsony dolichoid agykoponya, hajlott homlok és keskeny arc jellemzi. Ez a típus a szovjet embertani irodalomban

6 bajkáli (b) vagy szinonim kifejezéssel paleoszibériai néven ismeretes. A magyar embertani irodalomba Bartucz mosonszentjánosi A-típus néven vezette be, az ott feltárt szép avarkori széria vizsgálata kapcsán.

7 A két fentnevezett típus egymással való azonosíthatóságára egy korábbi munkánkban már rámutattunk.

8 Itt még megjegyezzük, hogy a 4. sír koponyája valamelyik rövidfejü mongolid (valószínűleg a tungid) típus hatását is mutatja (1. kép). 2. A második típusban is túlsúlyban vannak a mongolid vonások, de amellett europid jellegek is megállapíthatók. A 8. és 22. sír férfi (2. kép) és a 23. sír női koponyája képviselik. Brachykania, alacsony agykoponya, alacsonyabb arc, határozottabb glabella és mélyebb fossa canina jellemzik, vagyis az arc az europidokra jellemző módon erősebben profilozott. Ezt az átmeneti europo-mongolid típust—egyelőre feltételesen — a szovjet szerzők jenyiszeji (j) típusával

9 lehet azonosítani. 3. Teljesen mongolid jellegű a 6306. sz. férfi koponya (3. kép), de szóles és alacsony arca miatt a bajkáli típussal nem lehet összevonni. Itt bizonyára a szélesarcá mongolid (tungid) típussal (tg) van dolgunk; valószínűleg ide vehető a 29. sír hiányos fiatalkorú (női?) koponyája. 4. A 35. sír férfi koponyáját brachykrania, aránylag magas agykoponya, nagyon magas és igen keskeny arc jellemzi. Leginkább a belső-ázsiai mongolid típussal (ca) azonosítható, amelyet szintén nagy abszolút méretek és keskeny arc jellemeznek. A mi esetünkben azonban a mongolid vonások elmosódása is megállapítható, ez europid hatásra mutat. A népstadioni kis avarkori széria a részletesen tanulmányozott avarkori embertani leletek közül — a fentiek szerint — a teljesen vagy túlnyomó részben mongolid jellegű temetők anyagára emlékeztet. Ezek száma nem túlságosan nagy, Mosonszentjános,

10 Öskü,

11 Kiskőrös—Vágóhídi dűlő

12 és Debrecen—Ondód

13 tartoznak ide. Említést érdemel továbbá, hogy számottevő (de az europidokhoz viszonyítva mégis kisebbségben levő) mongolid elemet lehetett megállapítani az Üllő I. avar temetőben.

14 A később megjelenő közleményekben szeretnénk anyagunkat a többi, Budapest területéről előkerült avarkori szériákkal egybevetni, valamint a temetőn belül esetleg mutatkozó régészeti csoportokkal való korrelációt elemezni.

15 331;