Budapest Régiségei 20. (1963)

ANYAGKÖZLÉSEK - Wellner István: Újabb őrtorony az aquincumi limesszakaszon 303-310

Az ilyen kisméretű, mintegy 20 m

2 alapterületű őrtornyok a császárkor első felében voltak szokásosak. A római védelmi rendszer megváltozásával, a III. század folyamán az őrtornyok is egyre nagyobbak lesznek.

10 Csak néhány főnyi katonaság tartózkodhatott bennük, így erősebb támadás elhárítására nem voltak alkalmasak, és csak az őr- és jelzőszolgálatot látták el.

11 Ennek a célnak megfelelően választották ki az őrtornyok építési helyét. Általában kisebb magaslatokon találjuk ezeket —- ahol a limesvonal megtörik — úgy, hogy a környék áttekinthető legyen, és 8. kép. A római limes Aquincum környéken egymástól csak olyan távolságra, hogy az őrségek egymásnak jelzéseket adhassanak.

12 A Rajna mentén, liaetiában, az őrtornyok átlagos távolsága egymástól 1200—1500 m. Ezeket olyan helyekre emelték, ahonnan a túlpartot jól szemmel lehetett tartani; de azért néha a folyótól 100 m-nyire is estek.

13 A Lajos utca jelenleg kb. 150 m-re van a kérdéses ponton a Dunától, de a rakpart kiépítése előtt mintegy 100 m-re lehetett a Duna árterétől. Vindobona és Carnuntum környékén is átlag 1 római mérföld, azaz 1% km volt az őrtornyok távolsága egymástól a limesút mentén, amely azonban néha kilométerekre is eltávolodott a jelenlegi Duna-medertől.

14 Mindig a stratégiai szempontok döntötték el az őrtornyok helyének megválasztását.

15 Fából készült Duna vidéki őrtornyok ábrázolását láthatjuk a Traianus16 ós a Marcus-oszlopon

17 (9. kép). Főleg az előbbin jól kivehetjük a torony anyagát, szerkezetét és a 20* 307