Budapest Régiségei 20. (1963)

ANYAGKÖZLÉSEK - Kaba Melinda: Római kori épületmaradványok a Király fürdőnél 259-298

13 A vékony falú, apró homokszembeszórású edények a korai flaviusi időkre keltezhetők (U. Fischer, Cambodunum Forschungen. Materialhefte zur Bayerischen Vorgeschichte, 10. füz. 1957, 15. t.). Pannóniában Emonában ós Poetovióban [Bonis i. m. (12. jegyz.) XVIII. t. 45], Vêtus Salina táborában [Barkóczi—Bónis i. m. (3. jegyz.) LII. t. 2a—b], Százhalombattán [Mócsy i. m. (9. jegyz.) XVII. t. 10—11], az aquincumi praetoriumból (Kába M., Az aquincumi parancsnoksági épület belső dekorációja a Laktanya utcában. Bud. Rég. XVI. köt. Bp. 1955, 21. kép 4), a polgárváros nyugati feléből [Kába i. m. (12. jegyz.) XXXV. t. 3] ós a mezőszilasi halom­sírokból [Kiss Á., A mezőszilasi császárkori halom­sírok. Arch. Ért. (1957) 42. old., II/3, 6]. 14 L. 12. jegyzet, 15 Uo. 16 Világos, festett, benyomott díszítésű tálak számos darabja ismert Aquincumból. Általában az I— II. századfordulói leletegyüttesekben szerepel. Nagy Lajos utal ezen áruk szoros kapcsolatára a maroskeresztúri azonos díszítésű edénytöredékekkel (Nagy L. : Bp. tört. 258), Aquincumból a praetori­umból [Kába i. m. (13. jegyz.) 22. kép 1] és a polgár­városból [Kába i. m. (12. jegyz.) XXXVI. t. 2]. — Ezen típusú edények közkedveltségét emeli ki: Nagy L., Az aquincumi polgárváros tűzoltóságának szék­háza. Laur. Aqu. I. Diss. Pann. II. 11. 201. old. 17 L. 13. jegyzet, 18 Festett és zománcos edények pikkelymintás díszítése igen kedvelt és elterjedt az egész birodalom­ban. Feltűnése a Flavius-korra tehető, de gyakran előfordul még az i. sz. II. század első felében is. Összefoglaló irodalom: Bónis i. m. (12. jegyz.) 19. old., 17. jegyz. és XIX. t. 60, XX. t. 2. — Barkóczi— Bónis i, m. (3. jegyz.) 146. — J. Klemenc, Zgodovina Emona. Belgrad 1957, 382. old., a Titova Cesta-i égetett sírós koracsászárkori temetőből. — W. Ludovici, Urnengräber röm. Töpfer in Rheinzabern. Jockgrim 1908, 45. sír, 150. old. és 164. sír, 174. old. — E. Ettlinger, Die Keramik der Augster Thermen. Basel 1949, 88. old., 23. kép 10. — E. Qose, Gefäss­typen der röm. Keramik im Rheinland. Bonner Jahrbücher, 1. 1950, 12. t. 181. típus. — Gh. Schör­gendorfer, Die römerzeitliche Keramik der Ostalpen­länder. Wien 1942, 13. típus (Klagenfurtból). — H. Kenner, Die Kleinfunde röm. Art. Die Ausgrabungen auf dem Magdalensberg 1949. Carinthia. Wien 1950, 25. kép. — Kaba i. m. (13. jegyz.) 21. kép 2; és i. m. (12. jegyz.) XXV. t. 57. 19 Hasonló darab Vêtus Salináról: Barkóczi— Bonis i. m. (3. jegyz.) LU. t. 9, LVIII. t. 3. 20 Sok töredéket találtunk a praetorium korai rétegében; ezek a Király fürdői darabunkkal meg­egyeznek finomságban ós színben. Valamennyi üveg­csengésűre égetett: Kaba i. m. (12. jegyz.). — A polgárváros anyagában is előfordul. 21 L. 12. jegyzet. 22 A fómesfónyű, csillogó felületű edények Fla­vius-koriak: Ettlinger—Simonett i. m. (11. jegyz.) — H. Schönberger, Eine Grabung im Rendellkastell zu Öhringen. Fundbericht aus Schwaben, 15. Stuttgart 1959, 60—61. old., 9. kép 6. 23 Analógiája Cambodunum bóI: Fischer i. m. (13. jegyz.) 11. t. 6. 24 L. 22. jegyzet. 25 L. 21. jegyzet, 26 Uo. 27 Uo. 28 L. 16. jegyzet. 29 Vésett fekete bögrék főleg az i. sz. I. században általánosak. — Bónis i. m. (12. jegyz.) XXI. t. 5. — Barkóczi—Bónis i. m. (3. jegyz.) L. t. 11. — Fischer i. m. (13. jegyz.) 34. t. 3. — Praschniker— Kenner, Der Bäderbezirk von Virunum. Wien 1947, 95. kép 7525. — Schörgendorfer i. m. (18. jegyz.) 173. — Mócsy i. m. (3. jegyz.) 186. old., 2, 14, 31, 36, 37, 59, 61, 66 és 68. sírból. — Bónis É., A Bécsi úti korarómai temető agyagedényei. Ant. Hung. (1947) 45, 49. 30 L. előző jegyzet. 31 Hunyady I., Kelták a Kárpátmedencében. Diss. Pann. II. 18. XCIII. t. 7. 32 Uo. XCIII. t. 12. 33 Fésűs hombárok díszítése kelta hagyomány. Megtaláljuk a békásmegyeri, tabáni ós gellérthegyi bennszülött telepek anyagában grafitos, szemcsés és változatos fésűmintás formákban. Ez a díszítésmód kedvelt marad a császárkor első századában és a második század elején. Bónis i. m. (12. jegyz.) 64—65. — Barkóczi—Bónis i. m. (3. jegyz.) XVIII. t. 1—2. — Schörgendorfer i. m. (18. jegyz.) 112. — Nagy L. : Bp. tört. 236. —- Kaba i. m. (12. jegyz.) 9. kép 14, XXVIII. t. 46, 54. 34 L. előző jegyzet. 35 SEVERUS PIUS AVG; P. M. TR. P. XVI. COS. III. P. P. —-I. sz. 208-ból származó veret: H.Mattingly, The Roman Imperial Coinage. London 1936, 119. old. 216. 36 Hasonló edény töredékét találtuk a polgár­város nyugati részén végzett kutatásunk alkalmával: Kaba i. m. (12. jegyz.) XXXVI. t, 4. 37 Bónis i. m. (12. jegyz.) 38 W. Drack, Die römische Wandmalerei der Schweiz. Basel 1950, 87. old. 75. A kaiseraugusti i. sz. I— II. század fordulójára keltezhető freskók között fehér alapra festett zöld, hegyes levelű mustrák együttesében található a legközelebbi analógia. — A keleti, hellenisztikus hatások érezhetők a fal­képeken, amint ez a kelet-pannóniai falfestészetben már más helyeken is megfigyelhető volt: L. Nagy, Die römisch-pannonische dekorative Malerei. Röm. Mitt. XLI (1926) 112. 39 L. a 3. jegyzetben elmondottakat. 40 Nagy L., A békásmegyeri késő La-Tène fazekas kemence. Arch. Ért. (1942) 162. — Uő., Tabán a régészeti ásatások világában. Tanulmányok Budapest múltjából. IV. köt. Bp. 1936, 18. — Hunyady i. m. (31. jegyz.) 41 Kába i. m. (13. jegyz.) 277. old. ós i. m. (12. jegyz.) 9. kép 6. — Hasonló anyagú és típusú fedő: Gose i. m. (18. jegyz.) 42 L. 3. jegyzet. 43 L. 3. jegyzet. 292

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom