Budapest Régiségei 20. (1963)

ANYAGKÖZLÉSEK - Sz. Póczy Klára: A termékenység-kultusz terrakottái Aquincumban 241-258

Lényegesnek tartjuk e korszak gazdasági életének módosulásához az úthálózatban beálló változást. Ekkor épül ki ugyanis a polgárváros К—Ny-i főutcája, sokkal szélesebb kivitelben, mint a korábbi alapozású E—D-i főút.

88 Ez а К—-Ny-i tengely a dunai kikötőt hivatott összekötni az ekkor épülő s Brigetióba vezető limesúttal. A kikötő is ekkor keletkezhetett, vagy legalábbis ekkor vált jelentőssé, amire abból következtethetünk, hogy az É—D-i irányú közlekedés helyett a város ütőerében a kikötő felé fordult az érdeklődés. Erre azért kerülhetett sor, mert ugyanekkor, a II. század 30-as éveiben megépülnek a város és a környék ellátását biztosító különböző ipari műhelyek, pl. éppen az említett Ny-i útvonal mentén egy nagyméretű fazekastelep.

89 Bár semmi adatunk sincs még rá, de csak itt, a patak partján képzelhetők el a bőrkidolgozó és szövőműhelyek. Majd tovább ugyanitt, az út mentén húzódott a város legkorábbi úrnatemetője

90 gazdag síremlékeivel, ahova a kölni polgárok is temetkeztek. Már korábbi megfigyelések rögzítették a kölniek átköltöztetésének időpontját a táborból, ugyanis éppen az egyik sírkő feliratán még canabae lakosainak, egy másikon már a municipium rangú civilváros polgárainak

91 nevezik őket. Az épülettípusok kölni párhuzamai alapján

92 arra gondolunk, hogy a városkép megformálásában is szerepük lehetett. Arra vonatkozóan, hogy a 15—16. kép. Abundantia-terrakották Kölnből, ill. Aquincumból 14. kép. Venus-terrakotta Trierből