Budapest Régiségei 20. (1963)

ANYAGKÖZLÉSEK - Sz. Póczy Klára: A termékenység-kultusz terrakottái Aquincumban 241-258

9. kép. Venus-terrakották leleteknél a hármas szám.

s& A hamvakat tartalmazó urna mellé különböző edényeket helyeztek el a túlvilági táplálkozás céljára. Ezek között mindig találunk egy edény faj tát, amelyik háromszor ismétlődik: három azonos amphora, három azonos kantharos, három azonos mécses, három azonos pohár stb. szerepel ezekben a sírokban, ami talán a hármas alakban ábrázolt istenségek gyakorlatával együtt közös gyökérre vezethető vissza.

37 Az idézett aquincumi, Aranyárok menti temető padkás, de egyéb sírjaiban gyakoriak az üvegmellékletek; méghozzá megfigyeléseink szerint a legritkább, legköltségesebb példányokat helyezték a halott mellé.

38 Ebben a temetőrészben Nagy L. Rajna menti stílusgyakorlatra visszavezethető díszítőmotívumokkal faragott sírköveket talált, amelyek feliratából kitűnt, hogy a kölni polgárok ,,conventus"-a, illetve temetkezési egyesülete állíttatta az emléket honfitársuk részére. Elképzelhető, hogy a városnak ebbe a temetőrészébe a kölni polgárok temetkeztek, lehetőleg hazai gyártmányú sírmellékletelckel, honi rítus szerint. Megemlítjük azt az aquincumi szentélyt is, amelyben a terrakottákat találták. A szentélyt még a húszas években tárta fel Kuzsinszky B.

39 A 15 szögű építmény kb. 2,5 m magas pódiumához 12 lépcső vezetett fel, a szentély belsejében félhenger alakú postamens állott, ez előtt hevertek az edénymaradványok, terrakották, amelyeket áldozatok bemutatásánál használhattak"

0 (19. kép). A császárkori kerek és sokszögű szentélyek összefoglaló értékelése során H. Koethe

41 megállapította, hogy a típus elsősorban kelta alaprétegű vidékeken található. Gallián kívül Britanniában, Germániában otthonos, de Noricumban is előfordul, s amint az aquincumi példa bizonyítja, Pannóniáig is eljutott. Koethe összeállításának fő érdeme, hogy a katalógusában szereplő 83 szentély alapján pontos kronológiai megállapításokat tesz. Szerinte a négyszögű szentélytípus a koracsászárkorra jellemző/

2 így pl. az aquincumi Mercurius-szentély a Hajógyár szigeten.

43 Ennél az időnél idősebbek lennének a hat- és nyolcszögű építmények, amelyek a Flaviusok idején jelennek meg. A II. század közepén lépnek fel nyugaton a kerek és nyolcnál több szögű alaptípusok. Az aquincumi 15 szögű típus legszorosabb párhuzama a silchesteri szentélykörzetben található,

44 amelynek 16 szögű épületformája az Antoninusok korára, inkább már a II. század végére keltezhető.

45 Ez a korhatározás pontosan egyezik Kuzsinszky eredeti ásatási megfigyelésével, aki azt írja, hogy „szentélyfalak közvetlen rétegződése, és a környéken tett megfigyelések alapján az épület a 2. század végénél korábban nem keletkezhetett".

46 Ez az eredeti tényállás 246